Dobos István

2017.09.06.

A gyulai aviatikus

 

Nem túlzás, 1912. október 13-án csudát látott egész Gyula. Az 1892-ben Gyulán született (akkor tehát még csak 20 esztendős) Dobos István, Magyarország ötödik repülőgép-pilótája nagyszerű repülést hajtott végre mindössze 35 lóerős gépével, az ezrekkel megtelt Galbácskert felett, ahogyan erről a Békés 1912. október 20-i száma is tanúskodik.

 

dobospilotaigazolvany2.jpg

 

„Dobos úgy 4 óra körül kitolatta a gépjét, megindította a motort és alig pár másodperc alatt már a levegőbe emelkedett. Az első felszállással hosszában végigrepülte a gyakorlóteret; a második felszállás alkalmával felemelkedett körülbelől 40—50 méter magasra s megkerülte az egész teret; ekkor, visszatérve a kiindulási helyére, a közönség megéljenezte, megtapsolta. Alig pár percnyi szünet után újból startolt Dobos. Ezúttal még magasabbra emelkedett s merészebb ívben nagy kört írva le a közönség közé siklórepüléssel szállt le. A leszállás oly merész szög alatt történt, hogy a gép nagyot zökkent; egyik kereke a gép alá csavarodott.  A közönség ezúttal még melegebben és lelkesebben ünnepelte a bátor aviatikust. Dobos tehát fényesen kiköszörülte a múlt évi csorbát. Néhányan ugyan a közönség közül többet vártak.  Kunsztokat, bravúrokat; talán azt, hogy Dobos lezuhan s szörnyet hal.”

 

3202.jpg

 

Az a bizonyos múlt évi csorba az 1911-es első hazai próbálkozására utal, amikor is a kedvezőtlen időjárás miatt első alkalommal levegőbe sem sikerült emelkednie, majd az egy héttel későbbi ismétlésnél a második manővernél meghibásodott a gépe és leszállni kényszerült.

 

dobos_istvan.jpg

 

A repülés akkoriban azért még eléggé gyerekcipőben járt – ne feledjük, a Wright fivérek első repülésének dátuma 1903. december 17., repüléstant meg az 1913/14-es tanév előtt még csak nem is oktattak hazánkban! –, nem csoda, hogy nagy volt a várakozás. Mondjuk az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a közönség (jó magyar szokás szerint) fizetni azért nem igazán akart a produkció élvezetéért…

 

dobos_istvan_clip_image001_0001.jpg

 

Dobosnak persze nem ez volt a leghíresebb repülése. 1919. május 17-én egy speciálisan felkészített Hansa-Brandenburg C.I felderítőgéppel Kijevbe majd onnan Budapestre szállította Szamuely Tibor hadügyi népbiztost, ami kétszer 1.100 kilométert jelent. A 8 órás út alatt mindössze kétszer szállt le. Sajnos a nagy mutatvány visszaütött, a tanácsköztársaság után Horthyék nem igazán díjazták, sőt a Magyar Aero Szövetség is kizárta tagjai sorából, annak ellenére – ahogyan ez alább kiderül –, hogy nem igazán szabad akaratából vállalta a küldetést. Így végül otthon kötött ki, gróf Wenckheim József magánpilótája lett, ő hozta el 1930 szeptember 6-án Londonból Dobozra Wenckheim gróf egyfedelű sportrepülőgépét, ami az az első magyar magánrepülőgép volt.

 

Dobos_Istvan_Erdos_Paltol_01_vizjel.jpg

 

1937. július 1-jén repülés közben vesztette életét. A tragédiáról a békés a következőképpen tudósított. „Csütörtök délután 5 óra 45 perckor a mátyásföldi repülőtéren a műegyetemi sportrepülő-egyesület M. 19 tipusu sportgépe a berepülésnél Dobos István pilótával lezuhant. A zuhanás oka tulhuzott forduló volt. A pilóta meghalt. A tragikus véget ért Dobos István nevét ismerte mindenki, aki a magyar aviatika történetével foglalkozik. Egyik úttörője volt ő a magyar repülésnek s mint műszerész került  annakidején a rákosi hangárokhoz, ahol huszonegy esztendős korában már Svachulay Sándor első acélvázas repülőgépével felszállott. A háború előtti repülőnapok és versenyek hőse a világégés első napjaiban bevonult katonának, tábori pilóta lett s a légi harcokban olyan haláltmegvető bátorsággal küzdött, hogy egymásután kapta a kitüntetéseket. Mint tiszthelyettes szerelt le. A kommün alatt a vörösök egész családját túszként fogdosták össze, őt pedig kényszeritették, hogy Samuely Tiborral Moszkvába repüljön. Mikor a trianoni békeparancs Magyarországot megfosztotta attól, hogy a repülés ügyét szolgálhassa, Dobos István ama kevesek közé tartozott, akik odaállottak a sportrepülés ügye mellé. A legújabb magyar sportrepülők mind az ő irányítása mellett tanultak, s a vakmerő pilóta tapasztalatai alapján a gyakorlatban igen szépen bevált állítható légcsavart is talált fel. Tragikus halála széles körökben mélységesen igaz részvétet váltott ki.”

 

Nevét Gyulán modellező klub őrzi.

 

Fotók: káfé főnix, wenckheim.hu, Gyulai Hírlap

A visitgyula ajánlatai