A történelmi fürdőváros

Várfürdő Almásy-kastély gasztronómia gyulai kolbász múzeum szigeterőd 1848/49 2018 advent Ady Endre agility airwheel aktív Almásy Denise Andor bohóc apartman Aqua Hotel Gyula Arad arcok árvíz bagolyvár Bagyinszki Zoltán Bakonyi Péter Balla Géza Bartók Béla Békés Békéscsaba beszélő épületek Biga Bimbi biosör Bodoki Károly Bodoky Kávéműhely Böjt Gergő bonbon borterasz borvacsora búzamező Cadeau CEBA címer civil Corvin család Corvin Hotel Gyula Creppy PalacsintaBistro családi Csigaház Panzió Csíki Sör csillagok diabetes disznótor Dobos István Dürer Dürer Terem ebédmenü egészség egy szép nap Gyulán egyesületek Elek Tibor életképek elixbeer Elizabeth Hotel élővilág Élővíz-csatorna első hó emlékezés erdő Erkel Ferenc Erkel Ferenc Emlékház Erkel Ferenc Múzeum Erkel tér escape room esküvő évforduló évszakok extrém fagyi fegyverletétel Fehér-Körös fejlesztés Fekete-Körös ferencesek festő folyószabályozás forgatás fotó Freddie futás garantált program geocaching Géza Konyhája gomba Göndöcs Benedek Göndöcs-kert Grebb gumiland gyógyvíz Gyula (kul)túra Gyula ízei Gyula név gyulai csili Gyulai Iskola gyulai lekvár gyulai májas gyulai méz Gyulai Méz- és Mézeskalács Feszt gyulai nyár gyulai pálinka Gyulai Pálinkafesztivál gyulai piac gyulai sör gyulai vár Gyulai Vár Jazz Fesztivál Gyulai Várszínház Gyulai Virágok Fesztiválja gyulakult gyulavári kastély hagyományőrzés halottak napja hangulatok harang háromváros Harruckern havas Gyula hell pizza helyek Herendi Himnusz Hlásznyik Attila horgászat I love Gyula idesüss InkPanther ízek Janicsák Veca játék Jojo Mayer Jókai Mór kajak-kenu kanári Kapus-híd karácsony karitatív hotel Kastély Zenei Napok kastélyok Kézműves Cukrászda Kézműves Sörfesztivál kiállítás királylátogatások Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési kiskastély-szárny Kisökörjárás kisvonat Knezic kocsma kocsmatúra Kóhn Dávid Kolbász- és Sódarmustra Komló konferencia konkurenciaharc konyha ördöge könyvtár koporsós fürdő Körös-völgyi Sokadalom kovács KÖVIZIG közösség Kreinbacher kultúra kútfúrás Ladics Ház Magyarország legszebb városai Magyarváros Manoya Marcos marketing Mátyás-kálvária mesélő falak Minden Magyarok Nemzetközi Néptá mindenszentek MNL Mogyoróssy János mosoly doktor mr piano műemlék műemlékvédelem műkincs művészek művésztelep Nagyszalonta Nagyvárad Németváros Nemzeti Vágta népművészet NERVE nyári évad Odalent Önkéntes Tűzoltó Egylet ostrom ősz otthon bárhol paprika paragility Partfürdő Patrióta Páva tanya Péterfy Bori & Love Band Petőfi Pick pite pizza programok Red Hole Music reformáció régészet rendezvény repülés retro Ride Zone Romantika Panzió Rondella RTL Scherer Sióréti Lovas Centrum solymászat sonka Sörpatika specialty kávé Stéberl András Stefánia-szárny study tour sült tök szabadidő Szabó Zé Szabó László Szálinger Balázs szállás Szanazug Szász János szauna Százéves Cukrászda szelfipont személyre szabott históriák szenior Szent Miklós park szerelmesek hete szilveszter színjátszás szivárvány sztorik Szűcs Krisztián SZŰCSINGER szuvenír tavasz tél templom tériszony természetesen Gyula Tibet Tisza István tiszavirág tisztaság tömlős gát Tourinform újraindulás uradalom útikalauz Várkert Városerdő városháza városnézés Várszínház vásár Végvári Napok végvári vitézek verseny Viharsarki Sernevelde Világóra Villa Harmónia virágok virágok a gasztronómiában Virágos Magyarországért virtuális időutazás víztorony wellness Wenckheim Zozo Kempf

A fürdőfejlesztés második üteme

murmir / 2017.04.16.
0 Hozzászólások

1963–1968

 

1963-ra a Várfürdő kinőtte a gyulaiakat. Ekkoriban 250 ezer körül alakult az éves látogatószám, de a jegyeket túlnyomó többségét helyieknek adták el, ráadásul – fedett rész híján – szinte kizárólag a nyári szezonban. Tovább kellett lépni tehát, országgal-világgal meg kellett ismertetni a fürdőt, hogy a hőseposznak induló történet ne csapjon át görög tragédiába. A (jobbára fesztiválokra épített) reklámkampány elindult, a ’64-ben megnyitott Várszínház pedig igencsak jó marketingeszköznek bizonyult. Viszont volt, ami még hiányzott: a fedett rész a szezonon kívüli pancsoláshoz.

 

furdofejlesztes 2

 

A tervek a bővítésre ekkor már készen voltak, az egykori grófi lovardát kívánták átalakítani medencetérré, ahogyan az a Békés Megyei Népújság 1961. november 25-i számából is kiderül: „A gyulai lovarda felhasználásával fedett fürdőmedence épül – A Várfürdő jövő évi fejlesztésére kétmillió forintot fordít a gyulai városi tanács. E beruházás nagy része a lovarda hasznosítására lesz fordítva. A lovarda átalakításával és tetőszerkezetének lebontásával egy nagy és két kisebb medencét terveznek építeni. Az épülethez kapcsolják hozzá a lovarda-épület mögött épített két öltözőt is.”

 

furdofejlesztes 2


Az építkezéssel 1965 tavaszára készültek el, az ünnepélyes átadásra egészen pontosan március 19-én került sor, néhány hét alatt pedig több ezren látogattak el az új uszodába. A Népújság tudósítója le volt nyűgözve, mikor ellátogatott ide: „A hatalmas, több száz négyzetméteres üvegtető alatt hófehér csempefalak tükrében csillog a medencék vize. Körben rejtett csövekkel melegített kőpadok, a sarkokban üdezöld dísznövények, a kellemes, langyos vízben fiatalok, itteniek és vendégek is: az idegenforgalom máris megkezdődött... (…) Nem túlzás, de a gyulai fedett fürdőről csak felsőfokokban lehet beszélni, mint ahogy így beszélnek róla azok is, akik felkeresik. A gyógymedencében az idősebbek, a 33 és fél méteres úszómedence partján az úszásoktatást vezető pedagógus és tanítványai, az építészetileg frappánsan kiképzett napfényes pihenő-folyosón az olvasgató, csevegő vendégek valamennyien dicsérik és az sem ritka, hogy egy-egy pillanatra elcsodálkoznak azon, mire képes egy város, ha lakói összefognak, és mernek nagyvonalúak, a kor emberei lenni. Nekik van igazuk...”

 

furdofejlesztes 2

 

Ez utóbbi kitétel talán egy kis magyarázatra szorul. A fürdőre 1965-ig összesen 24 millió forintot költöttek (ez akkoriban tényleg hatalmas összegnek számított), ebből pedig 18 milliót közvetlenül a gyulaiak teremtettek elő, nem is beszélve a rengeteg befektetett társadalmi munkáról. Szóval egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy a Várfürdő mindenki szívügye volt a városban.

 

furdofejlesztes 2

 

Ahhoz, hogy a település kihozza a turizmusból, amit lehet, még azért kellett egy-két dolog. Például nem ártott volna, ha belterületének egy körülhatárolt részét üdülőhellyé nyilvánítják, hiszen ha nincs üdülőhely, nincs üdülési beutaló sem. Igen, ez az államszocializmusban így ment… Nos, a minősítés megszerzésével azért akadtak problémák. 1961-ben hozott határozatot a városi tanács arról, hogy kérelmezik az Országos Reuma- és Fürdőigazgatóságtól Gyula egy részének ilyen minősítését, de a folyamat jó négy évig húzódott, végül 1965. november 3-án jött ki a rendelet: „Az egészségügyi miniszter Gyula város több meghatározott területére a 35 840/1965. számú rendelkezésében az üdülőhely használatát engedélyezte.”

 

furdofejlesztes 2

 

1966-ban folytatódott a bővítés, elkészült a tisztasági fürdő, 23 db egykádas, 8 db kétkádas kabinnal, pihenőfolyosóval. A kádakba termálvizet töltöttek, tehát gyógykezelésre is alkalmasak voltak, de üzemeltetésük jelentősen megnövelte a Várfürdő vízszükségletét. Új kútra nem volt pénz, mivel a forrásokat a gyógyászat építésére fordították, maradt tehát a racionalizálás: a kitermelt vizet először fűtésre használták, majd feltöltötték vele a medencéket. Ami maradt, az tározókba vezették.

 

furdofejlesztes 2

 

1967-ben jött az újabb változás: a Városi Tanács átadta az üzemeltetési feladatokat a Fürdő, Víz- és Csatornamű Vállalatnak. Az üzemeltetőváltás részben igazgatóváltással is járt, a cég vezetését Nádházi Andrásra bízták, de a fürdő irányítása Gyepes Miklós kezében maradt. Elkészült a következő 5 év fejlesztési terve is: 14 millió forintból kívánták felépíteni az új 50 méteres uszodát, a pezsgőfürdőt és a hullámmedencét. Szükséges volt ezek mellett a kabinsor bővítése, illetve egy újabb hideg vizes kút és egy tároló medence kialakítása is. A tervek készen álltak, de közben már javában zajlott a gyógyászat építése. Ezzel pedig kezdetét vette a Gyulai Várfürdő első aranykora.

 

Fotók: www.gyulaanno.hu