Siker volt a várszínházi évad

2020.09.27.

Interjú Elek Tiborral

Elek_Tibor_-_fot-Gombos_Ferenc.jpg

Véget ért a Gyulai Várszínház 57. nyári évada, amelyet a koronavírus-járvány miatt többszöri újratervezés után tudtak csak megtartani, de nem volt hiába a rengeteg pluszmunka, a teátrum a történetének egyik legsikeresebb nyarán van túl. A részletekről Elek Tiborral, a Gyulai Várszínház igazgatójával beszélgettünk.


– Augusztus 29-én ért véget a Gyulai Várszínház nyári évada, amely – mint mindegyik – rengeteg előkészülettel járt. Mennyiben befolyásolta az előzetes terveket a koronavírus-járvány?


– Nagyon sok plusz szervezést és előkészítést igényelt az évad, hiszen hiába készültünk el a program kilencvenöt százalékával március elejére, a vírushelyzet miatt bevezetett egészségügyi korlátozásokat és szabályokat figyelembe véve többször újra kellett szervezni azt, nagyjából június közepéig, amíg meghirdettük a programokat. Eleinte úgy volt, hogy csak szabadtéren lehetnek előadásaink, távolságtartással, de ez annyira életszerűtlen és színházidegen volt, hogy biztos voltam benne, ez így nem maradhat.


– Érintettek a szabályozások konkrét előadásokat?


– Amikor meghirdettük a programot, még nem számolhattunk a kamarateremmel és a művelődési házzal, ezért a Shakespeare Fesztivál néhány előadását el kellett engednünk, így az egyhetes fesztiválból egy hétvége lett, három előadással, valamint az évadzáró darab, a Hamlet. A kihirdetéskor az is gondot okozott, hogy nem tudtuk, mit fognak csinálni a fővárosi színházak, melyik előadásaikat akarják megtartani, el tudnak-e jönni, nagy volt a bizonytalanság.

nyito


– Néhány korlátozó intézkedést feloldottak az idő múlásával, de jöttek újabbak.


– Az évadunk egy része már lezajlott, amikor jöttek a határátlépés megszigorításával kapcsolatos szabályok, amelyek nagyban érintették a határon túli színházakat, pláne, hogy idén a nemzeti összetartozás éve miatt tizennyolc határon túli társulatot és előadóművészt hívtunk meg. Velük – az évad közepén – újra fel kellett venni a kapcsolatot, újra egyeztetni, hogy kik vállalják a tesztelést, kik tudják kihasználni a határmenti harminc kilométeres sáv szabályozást. A tizennyolc külföldi előadásból végül négy elmaradt, de a közönség nem érzékelte ezeket a változásokat, mert így is sok határon túli produkció volt.


– Befolyásolta a pandémia a nézőszámokat?


– Nem. Tudok néhány családról, házaspárról, akik rendszeres látogatói az előadásainknak, de most nem jöttek el, mert féltek a vírustól, de mindez a bevételeken nem látszik. Sőt, mivel a közönség többsége – valószínűleg – ki volt éhezve az igazi színházi élményekre, ezért fokozottabb volt az érdeklődés a darabok iránt, ez pedig a nézőszámokon is tetten érhető volt, össze sem tudtuk számolni, hogy hány teltházas előadásunk volt, többször pótszékeket is biztosítanunk kellett. Ahhoz képest, hogy kevesebb programunk volt, mint tavaly és alacsonyan tartottuk a belépők árait, a bevétel a 2019-es évhez közelít. Mindent összevetve, a Gyulai Várszínház történetének egyik legeredményesebb és legsikeresebb évadán vagyunk túl.

116566173_2698858683721520_7993816682818727612_o.jpg


– Hogy állt össze 2020-as nyári évad felépítése?


– Ez már a harmadik év, hogy az összművészeti programsorozatnak három fő panelprogramja van: az egyik a Shakespeare Fesztivál, amelyet idén részben tudtunk megtartani, a másik az Erdélyi Hét, amelyet mindig augusztus első hetében rendezünk, idén a tervezett tíz előadásból nyolc valósult meg. A harmadikban az elmúlt évtizedek egy-egy nemzeti klasszikus írójának életművére próbáljuk ráirányítani a figyelmet: két évvel ezelőtt Székely János, tavaly Weöres Sándor, idén pedig Márai Sándor volt középpontban. A visszajelzések alapján egyenletesen magas színvonalú volt mind az Erdélyi Hét, mind a Márai Sándor-napok. S a három programsorozat között volt sok igényesen szórakoztató, nagy közönségsikert aratott előadás, zenei, irodalmi program.


– Összesen hány előadása volt a nyári szezonban a Gyulai Várszínháznak?


– Negyvenkét – vagy negyvenhárom, attól függ, hogy számoljuk – előadást tartottunk meg. A három panelprogramsor mellett nagy hangsúlyt fektetünk a saját bemutatókra, amelyek többnyire koprodukciós partnerekkel valósulnak meg. Ezekből idén öt volt, ha számítjuk a Veszteg című darab felolvasószínházi előadását. Acsai Roland Farkasok című darabja teljesen saját fejlesztésű volt, valamint saját bemutató volt a Kassai polgárok, a Pornó – Feleségem története, valamint az évadzáró színdarab, a Hamlet. Mindegyik bemutató sikeres volt, a Kassai polgárokra és a Pornó – Feleségem történetére akkora volt az érdeklődés, hogy a főpróbákat is meg kellett nyitnunk a közönség számára, utóbbi darab pedig már egy fesztiválsikerrel is gazdagította az évadunkat: augusztus végén, a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján Árkosi Árpád kapta a legjobb rendező díját, Imre Éva, a darab főszereplője pedig Kisvárda polgármesterének díját kapta meg. Az évad során tizenhárom történelmi tematikájú előadásunk volt, ezekre is mindig nagy hangsúlyt fektetünk, továbbá tizenhat kortárs szerző művét állítottuk színpadra. A három gyermekelőadásunk közül kettő ingyenes bábelőadás volt, de volt még két térítésmentesen látogatható darabunk: a Kárpát-medencei Irodalmi Gála és a Carmen című opera, illetve néhány előadásra vendégeket hívtunk, elsősorban olyanokat, akik a „frontvonalban” dolgoztak a pandémia kitörésekor, valamint nagycsaládosokat.

118360941_2721838238090231_265247956999829154_o.jpg


– Melyik volt a legsikeresebb előadás?


– Ezt így nem lehet megmondani. Ahány nézői vagy szakmai visszajelzést kaptunk, szinte annyi sikeres előadás, általában azokat a darabokat dicsérte mindenki, amit, amiket láttott. Valaki az Erdélyi Hetet méltatta, más a Márai Sándor Napokat, a közönség nagyon szerette a Hair-t. Vannak, akik a Proton Színház Nehéz istennek lenni című darabját tartották az évad csúcspontjának, szerintem is az volt az egyik legkülönlegesebb előadás, megint másoknak a Magyar Állami Operaház Carmen-je volt a legjobb.


– Minden várszínházi évad után díjazzátok az arra érdemes művészeket, idén kiket terjesztettek fel az elismerésekre?


– Hangsúlyozni kell, hogy a díjazotttak csak a saját bemutatóink létrehozói, színészei közül kerülhetnek ki. A Havasi István-díjra Tóth Augusztát javasoltuk, aki a Kassai polgárokban nyújtott kiemelkedő alakítást. Az Őze Lajos-díjra a Hamlet című darab főszereplőjét, Sebestyén Hunort találtuk érdemesnek, a Sík Ferenc-díjat pedig Cári Tibornak ítéltük, aki a Pornó – Feleségem története című előadás zenéjét szerezte, de még három másik darabban is fontos szerepet játszott az Erdélyi Héten.

117982576_2713183398955715_3643548988466022298_o.jpg


– A nyári évad lezárulta után már készültök az őszi-téli-tavaszi kamaratermi szezonra, hogyan és mikkel készültök a folytatásra?


– Már a nyáron elkezdtük szervezni a kamaratermi évadot, így az október elején el is indulhat, ezután december közepéig láthatnak a nézők heti egy-egy előadást. Az Orlai Produkciós Irodának két új bemutatóját is megnézhetik az érdeklődők, a Határátlépések és a Hamis hang című darabokat. A Winterreise című darabjával visszatér Gyulára a Proton Színház, Kovács Vanda is újra színpadra fog lépni a szülővárosában, de újra láthatják a nézők Tóth Augusztát is a Hoztam valamit a hegyekből című, Mezei Mária életét feldolgozó előadásával. A Herczeg Ferenc műből készült, Vidnyánszky Attila rendezte Déryné ifjasszony című előadást a Déryné program keretében láthatjuk majd.

Fotók: Kiss Zoltán


A visitgyula ajánlatai