A történelmi fürdőváros

Várfürdő Almásy-kastély gasztronómia gyulai kolbász múzeum szigeterőd 1848/49 2018 advent Ady Endre agility airwheel aktív Almásy Denise Andor bohóc apartman Aqua Hotel Gyula Arad arcok árvíz bagolyvár Bagyinszki Zoltán Bakonyi Péter Balla Géza Bartók Béla Békés Békéscsaba beszélő épületek Biga Bimbi biosör Bodoki Károly Bodoky Kávéműhely Böjt Gergő bonbon borterasz borvacsora búzamező Cadeau CEBA címer civil Corvin család Corvin Hotel Gyula Creppy PalacsintaBistro családi Csigaház Panzió Csíki Sör csillagok diabetes disznótor Dobos István Dürer Dürer Terem ebédmenü egészség egy szép nap Gyulán egyesületek Elek Tibor életképek elixbeer Elizabeth Hotel élővilág Élővíz-csatorna első hó emlékezés erdő Erkel Ferenc Erkel Ferenc Emlékház Erkel Ferenc Múzeum Erkel tér escape room esküvő évforduló évszakok extrém fagyi fegyverletétel Fehér-Körös fejlesztés Fekete-Körös ferencesek festő folyószabályozás forgatás fotó Freddie futás garantált program geocaching Géza Konyhája gomba Göndöcs Benedek Göndöcs-kert Grebb gumiland gyógyvíz Gyula (kul)túra Gyula ízei Gyula név gyulai csili Gyulai Iskola gyulai lekvár gyulai májas gyulai méz Gyulai Méz- és Mézeskalács Feszt gyulai nyár gyulai pálinka Gyulai Pálinkafesztivál gyulai piac gyulai sör gyulai vár Gyulai Vár Jazz Fesztivál Gyulai Várszínház Gyulai Virágok Fesztiválja gyulakult gyulavári kastély hagyományőrzés halottak napja hangulatok harang háromváros Harruckern havas Gyula hell pizza helyek Herendi Himnusz Hlásznyik Attila horgászat I love Gyula idesüss InkPanther ízek Janicsák Veca játék Jojo Mayer Jókai Mór kajak-kenu kanári Kapus-híd karácsony karitatív hotel Kastély Zenei Napok kastélyok Kézműves Cukrászda Kézműves Sörfesztivál kiállítás királylátogatások Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési kiskastély-szárny Kisökörjárás kisvonat Knezic kocsma kocsmatúra Kóhn Dávid Kolbász- és Sódarmustra Komló konferencia konkurenciaharc konyha ördöge könyvtár koporsós fürdő Körös-völgyi Sokadalom kovács KÖVIZIG közösség Kreinbacher kultúra kútfúrás Ladics Ház Magyarország legszebb városai Magyarváros Manoya Marcos marketing Mátyás-kálvária mesélő falak Minden Magyarok Nemzetközi Néptá mindenszentek MNL Mogyoróssy János mosoly doktor mr piano műemlék műemlékvédelem műkincs művészek művésztelep Nagyszalonta Nagyvárad Németváros Nemzeti Vágta népművészet NERVE nyári évad Odalent Önkéntes Tűzoltó Egylet ostrom ősz otthon bárhol paprika paragility Partfürdő Patrióta Páva tanya Péterfy Bori & Love Band Petőfi Pick pite pizza programok Red Hole Music reformáció régészet rendezvény repülés retro Ride Zone Romantika Panzió Rondella RTL Scherer Sióréti Lovas Centrum solymászat sonka Sörpatika specialty kávé Stéberl András Stefánia-szárny study tour sült tök szabadidő Szabó Zé Szabó László Szálinger Balázs szállás Szanazug Szász János szauna Százéves Cukrászda szelfipont személyre szabott históriák szenior Szent Miklós park szerelmesek hete szilveszter színjátszás szivárvány sztorik Szűcs Krisztián SZŰCSINGER szuvenír tavasz tél templom tériszony természetesen Gyula Tibet Tisza István tiszavirág tisztaság tömlős gát Tourinform újraindulás uradalom útikalauz Várkert Városerdő városháza városnézés Várszínház vásár Végvári Napok végvári vitézek verseny Viharsarki Sernevelde Világóra Villa Harmónia virágok virágok a gasztronómiában Virágos Magyarországért virtuális időutazás víztorony wellness Wenckheim Zozo Kempf

A gyulavári duzzasztó

murmir / 2017.10.08.
0 Hozzászólások

Se árvíz, se aszály

 

Biztosan sokakban felmerült már a kérdés: vajon miért annyira más az utcák elrendezése Gyulán, mint ahogyan azt az Alföldön megszoktuk? A válasz kézenfekvő – a Fehér-Körös eredetileg behálózta a várost, így ma ott sétálhatunk, ahol egykor csak csónakkal közlekedhettünk volna. A sok-sok csatorna biztos jól nézett ki, persze ebből a helyzetből adódtak azért gondok. A rendszeres áradásokból egy idő után nagyjából mindenkinek elege lett, a pohár végül az 1855-ös árvíznél telt be, ami után a nagyváradi Helytartó Tanács úgy rendelkezett, hogy a folyót Gyula és Békés között a városokon kívül, újonnan ásott mederben kell vezetni.

 

tömlős gát

 

1858-ra el is készült a munka, viszont így nem maradt víz a városban, rendszeressé váltak a súlyos aszályok. Ez sem volt jobb, és a helyzet megoldása sem volt sokkal egyszerűbb, nem véletlen, hogy egészen 1894-ig vacakoltak vele. Ástak egy csatornát, melyen Arad megyéből vezettek vizet az egykori, városon belüli mederbe, de a percenként átfolyó 0,7 m3 semmire sem volt elég. A következő próbálkozással már egészen 1 m3-es vízhozamig eljutottak, ami akkora előrelépésnek számított, mintha 3 cl-es helyett felespohárral próbálnánk telemerni a hordót…

 

tömlős gát

 

Góg Imre, a Békés Megyei Hírlap 1996. augusztus 7-i számában megjelent cikkéből megtudhatjuk, hogy „Az állandóan napirenden lévő probléma megoldására 1894-ben a Gyulai Folyammérnöki Hivatal komplex tervet készített. Ennek alapján 1859-ben a Fehér-Körös és a gyulai felsőkörgáti zsilip között 1 431 méter hosszú tápcsatornát alakítottak ki. Rendezték Gyulán, Csabán és Békésen a 37 411 méter hosszú Élővíz-csatornát. Duzzasztót terveztek a Fehér-Körösre és e fölött 223 méter hosszon kijjebb helyezték a Fehér-Körös bal oldali töltését, egyidejűleg beton tápzsilipet építettek bele 2 darab, másfél méter átmérőjű csővel. Ez a csőzsilip a duzzasztó elengedhetetlen része, másodpercenként 3,31 köbméter vízmennyiséget vezethetnek át rajta.”

 

tömlős gát


Steineker Gábor királyi főmérnök 1896.08.03-án kelt levelében bízta meg az építés vezetésével tekintetes Pósa Károly királyi mérnökurat, egyúttal felszólította, kezdesse meg vállalkozóval az építtetést. Az Alsó-Fehér-Körösi ármentesitő társulat már egy évvel korábban napirendre tűzte a kérdést, ahogyan erről a Békés 1895.07.14-i száma is tanúskodik. „A közgyűlés a versenytárgyalási jegyzőkönyv helyeslő tudomásul vétele mellett a betonzsilip építését, illetőleg Meloccó Leonárd vállalkozóval kötött szerződéshez és részletes feltételeihez az ig. választmány javaslatához képest hozzájárul és ugyancsak annak véleménye alapján elhatározza, hogy a szerződést a földművelésügyi m. kir. miniszterhez jóváhagyás végett oly kéréssel terjeszti fel, hogy a felülvizsgálat, alkalmával a zsilip átvétele előtt ennek nagyobb viznyomás próba alá vetését elrendelni kegyeskedjék.”

 

tömlős gát

 

Egy évvel később Gallacz János kir. tanácsos, vízépítészeti kerületi felügyelő tájékoztatta a közgyűlést: „a megtartott viznyomási próba által úgy az épített betoncsőzsilip szilárdsága és vízzáró képessége, valamint a bekötő töltés tömörsége beigazoltatott” Az elkészült tűsgát 21 darab, mederbe fektethető keretlábból, 11db tűtartó csőből és a rájuk támaszkodó 262 db, egyenként 3,35 m hosszú vörösfenyő gerendából, úgynevezett "tű"-ből állt. Maximális duzzasztása 2,79 m volt. Az üzemeltetése meg macerás… Télre a gátat elbontották (a tűket kiszedték, a tartókat pedig a mederfenékre hajtották le), amit tavasszal újra össze kellett rakni. Ez nem volt egy egyszerű művelet, ahogyan az alábbi kisfilmből is kiderül.

 

 

Az évszázados szerkezet ritka ipari műemlék volt, de egy évszázad múlva már igencsak korszerűtlennek számított, így muszáj volt valamit kezdeni vele. 1997. augusztus 11-én kihirdették a KÖVIZIG székházában, hogy a Hídépítő Rt. Budapest, és a Köviép Kft. Békéscsaba által létrehozott konzorcium építheti meg a régi duzzasztó szerepét átvállaló új műtárgyat, ami egy szintén nagyon érdekes műszaki megoldású "tömlős" gát. Itt a víz magasságát a meder alján keresztben fekvő tömlő felfújásával illetve leeresztésével szabályozzák, ami a hagyományos táblás duzzasztók több hátrányát is kiküszöböli – ráadásul kezelése és fenntartása is jóval kevesebbe kerül. A munka 1997 szeptemberében kezdődött meg, 1998. június 9-én a tömlős gát szerelését is megkezdték, a 400 millió forintos beruházást 300 milliós rekonstrukció egészítette ki, melynek eredményeképpen a régi tűsgát maradványát a gát mellett állították ki. A tömlős gátat legutoljára 2009-ben újították fel.

 

 

Fotók: Tóth Ivett

Kapcsolódó cikkek