A történelmi fürdőváros

Várfürdő Almásy-kastély gasztronómia gyulai kolbász múzeum szigeterőd 1848/49 2018 advent Ady Endre agility airwheel aktív Almásy Denise Andor bohóc apartman Aqua Hotel Gyula Arad arcok árvíz bagolyvár Bagyinszki Zoltán Bakonyi Péter Balla Géza Bartók Béla Békés Békéscsaba beszélő épületek Biga Bimbi biosör Bodoki Károly Bodoky Kávéműhely Böjt Gergő bonbon borterasz borvacsora búzamező Cadeau CEBA címer civil Corvin család Corvin Hotel Gyula Creppy PalacsintaBistro családi Csigaház Panzió Csíki Sör csillagok diabetes disznótor Dobos István Dürer Dürer Terem ebédmenü egészség egy szép nap Gyulán egyesületek Elek Tibor életképek elixbeer Elizabeth Hotel élővilág Élővíz-csatorna első hó emlékezés erdő Erkel Ferenc Erkel Ferenc Emlékház Erkel Ferenc Múzeum Erkel tér escape room esküvő évforduló évszakok extrém fagyi fegyverletétel Fehér-Körös fejlesztés Fekete-Körös ferencesek festő folyószabályozás forgatás fotó Freddie futás garantált program geocaching Géza Konyhája gomba Göndöcs Benedek Göndöcs-kert Grebb gumiland gyógyvíz Gyula (kul)túra Gyula ízei Gyula név gyulai csili Gyulai Iskola gyulai lekvár gyulai májas gyulai méz Gyulai Méz- és Mézeskalács Feszt gyulai nyár gyulai pálinka Gyulai Pálinkafesztivál gyulai piac gyulai sör gyulai vár Gyulai Vár Jazz Fesztivál Gyulai Várszínház Gyulai Virágok Fesztiválja gyulakult gyulavári kastély hagyományőrzés halottak napja hangulatok harang háromváros Harruckern havas Gyula hell pizza helyek Herendi Himnusz Hlásznyik Attila horgászat I love Gyula idesüss InkPanther ízek Janicsák Veca játék Jojo Mayer Jókai Mór kajak-kenu kanári Kapus-híd karácsony karitatív hotel Kastély Zenei Napok kastélyok Kézműves Cukrászda Kézműves Sörfesztivál kiállítás királylátogatások Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési kiskastély-szárny Kisökörjárás kisvonat Knezic kocsma kocsmatúra Kóhn Dávid Kolbász- és Sódarmustra Komló konferencia konkurenciaharc konyha ördöge könyvtár koporsós fürdő Körös-völgyi Sokadalom kovács KÖVIZIG közösség Kreinbacher kultúra kútfúrás Ladics Ház Magyarország legszebb városai Magyarváros Manoya Marcos marketing Mátyás-kálvária mesélő falak Minden Magyarok Nemzetközi Néptá mindenszentek MNL Mogyoróssy János mosoly doktor mr piano műemlék műemlékvédelem műkincs művészek művésztelep Nagyszalonta Nagyvárad Németváros Nemzeti Vágta népművészet NERVE nyári évad Odalent Önkéntes Tűzoltó Egylet ostrom ősz otthon bárhol paprika paragility Partfürdő Patrióta Páva tanya Péterfy Bori & Love Band Petőfi Pick pite pizza programok Red Hole Music reformáció régészet rendezvény repülés retro Ride Zone Romantika Panzió Rondella RTL Scherer Sióréti Lovas Centrum solymászat sonka Sörpatika specialty kávé Stéberl András Stefánia-szárny study tour sült tök szabadidő Szabó Zé Szabó László Szálinger Balázs szállás Szanazug Szász János szauna Százéves Cukrászda szelfipont személyre szabott históriák szenior Szent Miklós park szerelmesek hete szilveszter színjátszás szivárvány sztorik Szűcs Krisztián SZŰCSINGER szuvenír tavasz tél templom tériszony természetesen Gyula Tibet Tisza István tiszavirág tisztaság tömlős gát Tourinform újraindulás uradalom útikalauz Várkert Városerdő városháza városnézés Várszínház vásár Végvári Napok végvári vitézek verseny Viharsarki Sernevelde Világóra Villa Harmónia virágok virágok a gasztronómiában Virágos Magyarországért virtuális időutazás víztorony wellness Wenckheim Zozo Kempf

A magtártól a nyári lakig

Dr. Virág Zsolt művészettörténész / 2020.07.20.
0 Hozzászólások

A gyulai kastély kiskastély-szárnyának története

 

A török hódoltság után a hatalmas kiterjedésű, Békés vármegye nagyobb részét magában foglaló gyulai uradalmat harruckerni lovag Harruckern János György (1664–1742) kapta meg III. Károly király adományaként.


Az 1735-ös Szegedinác Péró vezette parasztlázadás, majd az azt követő pestisjárvány idején nem valószínű, hogy Harruckern János György meglátogatta a vármegyét, vagy nagyobb építkezésbe kezdett. A mai kastély első periódusát, főszárnyának középső részét, egy egyemeletes, középrizalit nélküli, a vár felé három bejárattal néző, homlokzati tagozatokkal valószínűleg nem rendelkező, a talajvíz miatt magas feltöltésre emelt épületet Harruckern János György 1740 körül építtette fel az 1776. évi tanúvallomások szerint.

 

Feltehetően Hueber Antonius ferences szerzetes – aki 1743 és 1758 között a Harruckern család házi káplánja volt – készítette azokat a 19. században utólag, Mogyoróssy János által 1745-ös és 1749-es évszámmal ellátott akvarelleket, amelyek a Szigeterődöt, azaz a kastélyt és környékét ábrázolják. Az 1745-ös évszámmal ellátott – de minden bizonnyal nem abban az évben készült, ugyanakkor a kastély ekkori kialakítását nagyrészt hitelesen, az azt körülvevő kertet azonban részben idealizáltan ábrázoló – akvarell a déli, kerti homlokzatán 4+3+4 tengelyes, egyemeletes, erkélyes, fehérre meszelt épületként tüntette fel a nemesi rezidenciát. Az 1749-es évszámmal ellátott – az 1745-öshöz hasonló – akvarellen a kastély vár felőli, északi, 4+5+4 tengelyes homlokzata látható. Főleg az utóbbi ábrázoláson jól megfigyelhetőek azok az épületek, amelyek a mai kiskastély helyén sorakoznak; az egy vonalban jelölt négy építmény elkülönült egymástól.

 

kiskastély-szárny

 

Az 1783-ban készült I. katonai felmérés térképe is azt bizonyítja, hogy akkorra már kiépült a kastély hosszan elnyúló főépülete. A kastély sarkához csatlakozó, a főépületre csaknem merőleges, földszintes mellékszárny, a mai kiskastély azonban ekkor még nem épült ki összefüggő formában, a helyén még akkor is különálló épületek – így magtár és lovarda – sorakoztak.


Nem zárható ki ugyanakkor, hogy ezeknek a gazdasági épületeknek a 19. század eleji összeépítéséből jött létre a birtok igazgatását végző tisztviselők lakása. (Ez a mellékszárny az 1807-ben készített kataszteri térképen jelent meg először.)

 

1801-ben ismét tűzvész pusztított Gyulán, a városban keletkezett tűzben az akkor már a Wenckheim család tulajdonában álló kastély és melléképületei is megsérültek. A Wenckheim család 1801 és 1810 között alakította ki és állította helyre id. Cziegler Antal (1767–1862) építőmester tervei szerint és irányításával. A Bécsben tanult Czieglert a földesúri família – (III.) Ferenc – hívta meg békési birtokaira, és a család házi építészeként tevékenysége meghatározó volt a 19. század első felében. Cziegler Antal tervei nyomán alakult ki a gyulai kastély jelenlegi mérete és formája. Legkésőbb ekkor épülhetett össze – Feld István és Gerelyes Ibolya régészek kutatási eredményei szerint – egy rövid szárnyrész közbeiktatásával a kastély főépülete a török kori, a nyugati oldalon álló kaputoronnyal, s legkésőbb ekkor bonthatták el a torony törtvonalú barokk sisakját. A hosszan elnyúló épület keleti végét is toronnyal zárta le, az ekkor újonnan – a nyugati török kori torony pandantjaként – felépített keleti oldali toronyhoz (az ún. víztoronyhoz) csatlakozva létrejött a vár felé, északi irányba húzódó, a főszárnyra csaknem merőleges, egybefüggő földszintes mellékszárny – a későbbi kiskastély – is. A két épületrész kapcsolódása arra enged következtetni, hogy a korábban itt álló épületek felhasználásával alakították ki ezt az új mellékszárnyat, amely alatt a víztoronyhoz közelebbi részen egy kéthajós, tíz boltszakaszból álló pince található, a középső rész alatt pedig egy kéthajós, tizenkét boltszakaszból álló pince húzódik. Az épületrészben ekkor az uradalmi tisztek lakásai kaptak helyet.

 

kiskastély-szárny

 

A Magyar- és Németgyuláról 1807-ben készített kataszteri térképen már jól látható, hogy a kastély összeépült a török kori kaputoronnyal, jelzik az új víztornyot, a mellékszárnyat és a főépület erkélyeit is.

 

A várról és a kastélyról északnyugati irányból készült, 1834-es dátummal ellátott metszeten jól látható a kastély mellékszárnya, valamint a kastély és a vár között felépült lovarda, uradalmi istálló és kocsiszín is.

 

A 20. században a nagy gazdasági világválság sokat rontott a kastély akkori tulajdonosa, gróf Almásy (III.) Dénes anyagi helyzetén, aki sok jótékonysági egyesületet jelentős összegekkel támogatott. A földbirtokos 1932-ben csődközeli állapotba került, már a gyulai kastélyt sem tudták fűteni. Ekkor a gróf előbb a kastély földszintes mellékszárnyába, majd Gyulaváriba költözött. Az Almásy-leszármazottak birtokában lévő fényképalbumok, valamint visszaemlékezéseik alapján megállapítható, hogy a lezárt kastély ezen földszintes mellékszárnya – amelyben korábban, a 20. század első harmadában a birtok gazdasági irodái működtek – 1932 és 1945 között kvázi egy önálló kúriaként szolgált, „kiskastélynak” is nevezték, amelyet főként nyáron laktak, de itt töltötték a karácsonyt, és itt köszöntötték az újévet is. A család azonban nem használta egész évben a gyulai „kiskastélyt”, hol pesti bérházában, hol a kétegyházi kastélyban, hol a gyulavári kúriában tartózkodott. Ez az épületrész a gróf Woracziczky család tulajdonát képezte utóbb.

 

Bauschlotti báró Schell Józsefné Woracziczky Hanna 1940 júliusában fényképalbumába ezt jegyezte fel az egyéves gyermekét a kastély előtti szénaboglyán ülve ábrázoló fénykép mellé: „A »nagy kastély« amiben az uj idők gyermeke már nem is lakott.” A lezárt „nagykastélyt” csak különleges alkalmakkor nyitották meg a családtagok számára, ugyanakkor továbbra is példás módon rendben és karban tartották az épületet.

 

kiskastély-szárny

 

Az 1940 táján készült topográfiai térképen a kastély észak felé nyúló, földszintes mellékszárnyát még úgy ábrázolták, mint amelynek a keleti oldalához két merőleges mellékszárny kapcsolódik. (Napjainkban ezen mellékszárnyak közül már csak egy áll, egy 1950-es légifelvételen viszont még láthatók voltak.)

 

A lezárt kastélyt a II. világháború végén kifosztották, berendezését széthordták. Az államosított kastélyt – főként külső homlokzatait – 1983-ban felújították. A kiskastély szárny részleges felújítása 2004-ben fejeződött be.

 

Gyula Város Önkormányzata 2011-ben vagyonkezelésbe vette az állami tulajdonú kastélyt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től. A főszárnyra és a kastélypark megmaradt részére 2012-ben benyújtott sikeres EU-s turisztikai vonzerő-fejlesztési pályázat keretében 2014–15-ben – a műemléki elveknek megfelelő módon – teljes körűen helyreállításra került az épület. Az egykori grófi rezidenciában 2015-ben nyílt meg a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. A kiskastély szárny felújítás munkálatai 2019-ben indultak meg.