A történelmi fürdőváros

Várfürdő Almásy-kastély gasztronómia gyulai kolbász múzeum szigeterőd 1848/49 2018 advent Ady Endre agility airwheel aktív Almásy Denise Andor bohóc apartman Aqua Hotel Gyula Arad arcok árvíz bagolyvár Bagyinszki Zoltán Bakonyi Péter Balla Géza Bartók Béla Békés Békéscsaba beszélő épületek Biga Bimbi biosör Bodoki Károly Bodoky Kávéműhely Böjt Gergő bonbon borterasz borvacsora búzamező Cadeau CEBA címer civil Corvin család Corvin Hotel Gyula Creppy PalacsintaBistro családi Csigaház Panzió Csíki Sör csillagok diabetes disznótor Dobos István Dürer Dürer Terem ebédmenü egészség egy szép nap Gyulán egyesületek Elek Tibor életképek elixbeer Elizabeth Hotel élővilág Élővíz-csatorna első hó emlékezés erdő Erkel Ferenc Erkel Ferenc Emlékház Erkel Ferenc Múzeum Erkel tér escape room esküvő évforduló évszakok extrém fagyi fegyverletétel Fehér-Körös fejlesztés Fekete-Körös ferencesek festő folyószabályozás forgatás fotó Freddie futás garantált program geocaching Géza Konyhája gomba Göndöcs Benedek Göndöcs-kert Grebb gumiland gyógyvíz Gyula (kul)túra Gyula ízei Gyula név gyulai csili Gyulai Iskola gyulai lekvár gyulai májas gyulai méz Gyulai Méz- és Mézeskalács Feszt gyulai nyár gyulai pálinka Gyulai Pálinkafesztivál gyulai piac gyulai sör gyulai vár Gyulai Vár Jazz Fesztivál Gyulai Várszínház Gyulai Virágok Fesztiválja gyulakult gyulavári kastély hagyományőrzés halottak napja hangulatok harang háromváros Harruckern havas Gyula hell pizza helyek Herendi Himnusz Hlásznyik Attila horgászat I love Gyula idesüss InkPanther ízek Janicsák Veca játék Jojo Mayer Jókai Mór kajak-kenu kanári Kapus-híd karácsony karitatív hotel Kastély Zenei Napok kastélyok Kézműves Cukrászda Kézműves Sörfesztivál kiállítás királylátogatások Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési kiskastély-szárny Kisökörjárás kisvonat Knezic kocsma kocsmatúra Kóhn Dávid Kolbász- és Sódarmustra Komló konferencia konkurenciaharc konyha ördöge könyvtár koporsós fürdő Körös-völgyi Sokadalom kovács KÖVIZIG közösség Kreinbacher kultúra kútfúrás Ladics Ház Magyarország legszebb városai Magyarváros Manoya Marcos marketing Mátyás-kálvária mesélő falak Minden Magyarok Nemzetközi Néptá mindenszentek MNL Mogyoróssy János mosoly doktor mr piano műemlék műemlékvédelem műkincs művészek művésztelep Nagyszalonta Nagyvárad Németváros Nemzeti Vágta népművészet NERVE nyári évad Odalent Önkéntes Tűzoltó Egylet ostrom ősz otthon bárhol paprika paragility Partfürdő Patrióta Páva tanya Péterfy Bori & Love Band Petőfi Pick pite pizza programok Red Hole Music reformáció régészet rendezvény repülés retro Ride Zone Romantika Panzió Rondella RTL Scherer Sióréti Lovas Centrum solymászat sonka Sörpatika specialty kávé Stéberl András Stefánia-szárny study tour sült tök szabadidő Szabó Zé Szabó László Szálinger Balázs szállás Szanazug Szász János szauna Százéves Cukrászda szelfipont személyre szabott históriák szenior Szent Miklós park szerelmesek hete szilveszter színjátszás szivárvány sztorik Szűcs Krisztián SZŰCSINGER szuvenír tavasz tél templom tériszony természetesen Gyula Tibet Tisza István tiszavirág tisztaság tömlős gát Tourinform újraindulás uradalom útikalauz Várkert Városerdő városháza városnézés Várszínház vásár Végvári Napok végvári vitézek verseny Viharsarki Sernevelde Világóra Villa Harmónia virágok virágok a gasztronómiában Virágos Magyarországért virtuális időutazás víztorony wellness Wenckheim Zozo Kempf

A Várfürdő fejlesztésének első üteme

murmir / 2017.04.10.
0 Hozzászólások

Az ősmedencétől a lovarda átépítéséig

 

Miután az Almásy-kastély parkjának parcellánkénti értékesítése és az 1942 és 1948 között elvégzett kastélykerti kútfúrások sem hozták meg a várt eredményt – hiszen a grófi család csak a várat és a cselédházat tudta eladni a városnak, az 1948-ban befejezett kútból pedig csak langyos víz csordogált, ami maximum arra volt elég, hogy életben tartsa a helyiek gyógyvízbe vetett hitét – a gyulaiaknak, ha fürdőzni akartak, a Partfürdő szolgáltatásait kellett igénybe venniük.

 

varfurdo fejlesztes

 

Az 1958 szeptemberében feltört gyógyvíz viszont megváltoztatta a helyzetet. A kutat 1959 februárjára beszabályozták, vizével két felújított medencét töltöttek meg: az Élővíz-csatornából leválasztott ősmedencét és az uszodát. Az 1959. május 1-i nyitáskor így összesen 1.500 m2-nyi vízfelület várta a vendégeket. A Korcsolyázó Pavilonban alakították ki az öltözőket és a zuhanyzókat, rendbe szedték a parkot és felkészítették a dolgozókat. Abból, hogy mindössze néhány hónappal a kút beüzemelése után bevállalták a nyitást látszik, hogy siettek. De jó okuk volt rá: az emberek kannákkal hordták haza a gyógyvizet, melynek áldásos hatásairól már terjedtek a hírek.

 

varfurdo fejlesztes

 

A megnyitóra a felvonulás után került sor (Enyedi G. Sándor biztos gyönyörűen beszélt), bemutatták az első igazgatót, Gyepes Miklóst, és persze el is nevezték a létesítményt. A Várfürdő nevet az akkori 2. Számú Általános Iskola (ma Dürer Albert Általános Iskola) diákjainak köszönhetjük, az ő ötletüket tartották a legjobbnak a beérkezett 50 pályázat közül. A fürdő már az első évben 80.000 látogatót fogadott, annak ellenére, hogy a nagy fejlesztés (a fedett fürdő és az új strandfürdő) még csak tervek szintjén létezett.

 

varfurdo fejlesztes

 

A tervpályázatot még ’58 szeptemberében írták ki, és végül a Középület Tervező Vállalat nyerte meg. Jó szokásukhoz híven a gyulaiak most sem tették alacsonyra a mércét, nem csak nyitott és fedett gyógyfürdőt szerettek volna, hanem egy gyógyszállót is. Ezzel csak egy baj volt, a szükséges 80 millió Ft töredéke sem állt rendelkezésükre. Két lehetőség maradt, vagy feladják az egészet, vagy apránként építik fel a komplexumot. A város vezetői az utóbbi mellett tették le a garast, miután megnézték az ország majd összes fürdőjét.

 

varfurdo fejlesztes

 

Az első év után kiderült, hogy nem csak új medencékre lesz szükség, hanem újabb kútra is. A II. számú termálkút 1960. április 5-re készült el, a vízhozama 400 l/perc volt, a hőfoka pedig 44 °C. Még előző év őszén elkezdték egy új medence és az öltözők kiépítését is, az utóbbiakkal sajnos csak a szezon zárására végeztek. A medencét viszont már az idény elején át tudták adni, még csúszda is állt mellette. A vár és a lovarda között műutat építettek, a várárokban pedig kialakították a Csónakázó-tavat. Mindenki ezen dolgozott, a gyulaiak összesen 650.000 Ft értékben végeztek társadalmi munkát a területen.

 

varfurdo fejlesztes

 

Vitathatatlanul megérte az erőfeszítés, a második évben már 250.000 jegyet értékesítettek, igaz még nagy többségben helyieknek. Viszont egy pillanatra sem álltak le a fejlesztésekkel: 1961-re elkészült három gyermekmedence, két ülőpados gyógymedence és a fürdő vár felöli új főbejárata is. A Várfürdő ezzel elérte azt a méretet, amikor már kizárólag a gyulaiakra és a környékbeliekre alapozva nem lehetett nyereségesen üzemeltetni. Kellett tehát a reklám, a fürdő és a város vezetői pedig megragadtak minden adódó alkalmat a fürdő népszerűsítésére.

 

varfurdo fejlesztes

 

Ennek is köszönhető, hogy Gyula fesztiválvárossá vált. 1958-ban Megyei Ifjúsági Találkozót, 1959-ben a Földrajzi Társaság Vándorgyűlését, 1960-ban Országos Karnagyi Konferenciát, 1961-ben Országos Fúvós Zenekari Találkozót és Nemzetiségi Találkozót tartottak a településen. Kiadtak egy képes városmonográfiát is, emellett városi autóbusz-túrákat szerveztettek az IBUSZ-szal. 1963-ban életre hívták az Erkel Diák Ünnepeket, melyet azóta is megrendeznek minden második esztendőben. A legnagyobb dobásra pedig 1964-ben került sor: megnyitott az azóta már az 54. évadát taposó Gyulai Várszínház. 1963-ban még egy kutat fúrtak, ami a hideg vizet biztosította a strandmedencék működtetéséhez, majd hozzákezdtek a lovarda átépítéséhez is.

 

Fotók: www.gyulaanno.hu, A Gyulai Várfürdő története