A történelmi fürdőváros

Várfürdő Almásy-kastély gasztronómia gyulai kolbász múzeum szigeterőd 1848/49 2018 advent Ady Endre agility airwheel aktív Almásy Denise Andor bohóc apartman Aqua Hotel Gyula Arad arcok árvíz bagolyvár Bagyinszki Zoltán Bakonyi Péter Balla Géza Bartók Béla Békés Békéscsaba beszélő épületek Biga Bimbi biosör Bodoki Károly Bodoky Kávéműhely Böjt Gergő bonbon borterasz borvacsora búzamező Cadeau CEBA címer civil Corvin család Corvin Hotel Gyula Creppy PalacsintaBistro családi Csigaház Panzió Csíki Sör csillagok diabetes disznótor Dobos István Dürer Dürer Terem ebédmenü egészség egy szép nap Gyulán egyesületek Elek Tibor életképek elixbeer Elizabeth Hotel élővilág Élővíz-csatorna első hó emlékezés erdő Erkel Ferenc Erkel Ferenc Emlékház Erkel Ferenc Múzeum Erkel tér escape room esküvő évforduló évszakok extrém fagyi fegyverletétel Fehér-Körös fejlesztés Fekete-Körös ferencesek festő folyószabályozás forgatás fotó Freddie futás garantált program geocaching Géza Konyhája gomba Göndöcs Benedek Göndöcs-kert Grebb gumiland gyógyvíz Gyula (kul)túra Gyula ízei Gyula név gyulai csili Gyulai Iskola gyulai lekvár gyulai májas gyulai méz Gyulai Méz- és Mézeskalács Feszt gyulai nyár gyulai pálinka Gyulai Pálinkafesztivál gyulai piac gyulai sör gyulai vár Gyulai Vár Jazz Fesztivál Gyulai Várszínház Gyulai Virágok Fesztiválja gyulakult gyulavári kastély hagyományőrzés halottak napja hangulatok harang háromváros Harruckern havas Gyula hell pizza helyek Herendi Himnusz Hlásznyik Attila horgászat I love Gyula idesüss InkPanther ízek Janicsák Veca játék Jojo Mayer Jókai Mór kajak-kenu kanári Kapus-híd karácsony karitatív hotel Kastély Zenei Napok kastélyok Kézműves Cukrászda Kézműves Sörfesztivál kiállítás királylátogatások Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési kiskastély-szárny Kisökörjárás kisvonat Knezic kocsma kocsmatúra Kóhn Dávid Kolbász- és Sódarmustra Komló konferencia konkurenciaharc konyha ördöge könyvtár koporsós fürdő Körös-völgyi Sokadalom kovács KÖVIZIG közösség Kreinbacher kultúra kútfúrás Ladics Ház Magyarország legszebb városai Magyarváros Manoya Marcos marketing Mátyás-kálvária mesélő falak Minden Magyarok Nemzetközi Néptá mindenszentek MNL Mogyoróssy János mosoly doktor mr piano műemlék műemlékvédelem műkincs művészek művésztelep Nagyszalonta Nagyvárad Németváros Nemzeti Vágta népművészet NERVE nyári évad Odalent Önkéntes Tűzoltó Egylet ostrom ősz otthon bárhol paprika paragility Partfürdő Patrióta Páva tanya Péterfy Bori & Love Band Petőfi Pick pite pizza programok Red Hole Music reformáció régészet rendezvény repülés retro Ride Zone Romantika Panzió Rondella RTL Scherer Sióréti Lovas Centrum solymászat sonka Sörpatika specialty kávé Stéberl András Stefánia-szárny study tour sült tök szabadidő Szabó Zé Szabó László Szálinger Balázs szállás Szanazug Szász János szauna Százéves Cukrászda szelfipont személyre szabott históriák szenior Szent Miklós park szerelmesek hete szilveszter színjátszás szivárvány sztorik Szűcs Krisztián SZŰCSINGER szuvenír tavasz tél templom tériszony természetesen Gyula Tibet Tisza István tiszavirág tisztaság tömlős gát Tourinform újraindulás uradalom útikalauz Várkert Városerdő városháza városnézés Várszínház vásár Végvári Napok végvári vitézek verseny Viharsarki Sernevelde Világóra Villa Harmónia virágok virágok a gasztronómiában Virágos Magyarországért virtuális időutazás víztorony wellness Wenckheim Zozo Kempf

Ave Maria

murmir / 2018.02.23.
0 Hozzászólások

Művészeti mesterkurzus Szász Jánossal

 

 

Gondolom senki sem úgy érkezett a Várszínházba, hogy habkönnyű romkomot várt a Witman fiúk, az Ópium és a Woyczek rendezőjétől, de A hentes, a kurva és a félszemű még Szász János mércéjével mérve is a karcosabb alkotások közé tartozik. Az első világháború utáni Magyarország nyomorúsága egy beteg szerelmi háromszögbe zárva, a színes vágyálom és a fekete-fehér valóság keveredése, a taglótól térdre rogyó marhák és a sáros hóval elegyedő vér a vágóhídon még az edzettebb nézőket is próbára tette. Három sors, háromféle reménytelenség és az egyenes út az elkerülhetetlen felé. Nyers hús egy nyers filmben, hatalom, erőszak, szex és folyamatos hazugság – kendőzetlenül az arcunkba tolva. Sokat elárul a film súlyáról, hogy amikor Elek Tibor, a Várszínház igazgatója a filmvetítést követő mesterkurzus elején enyhe megkönnyebbüléssel nyugtázta, hogy másodszor is túlélte a mozit, Szász János csak annyit válaszolt: Minek nézted meg kétszer?

 

Szász János

 

Az első igazi meglepetés akkor ért bennünket, amikor szembesültünk vele, milyen felüdítő a kontraszt a felkavaró filmek és a végtelenül szelíd alkotó között. Az estben talán ez volt a legjobb: adott egy film, ami nem kínál feloldozást, de egy kötetlen beszélgetés képes kontextusba helyezni úgy, hogy a kurzus végére megérthessük, miért is így kellett a sztorihoz nyúlni. Merthogy a téma – Szásznál megszokott módon – nem más, mint maga a bűn. De számára – ahogyan ez később kiderült – nem a bűn az elsődlegesen érdekes, hanem a jó, illetve e kettő egymáshoz való viszonyulása. De mire elértünk idáig, nagyon sok minden kiderült, és egy remekül vezetett beszélgetés során a filmművészet kezdeteitől indulva eljutottunk az este tárgyát adó mozi háttértörténetéig.

 

Szász János

 

Nagyon érdekes volt, ahogyan a rendező éppen a pódiumbeszélgetésre vetítve világított rá a film mibenlétére, megmutatva, micsoda végtelen játék is egy mozi összerakása. Előkerültek az egyáltalán nem meglepő kedvencek: Fellini és Tarkovszkij, majd a magyarok, és innentől kezdve sorjáztak a bájos humorral elővezetett, egymásba fűződő személyes történetek Gaál Istvánról és a Rómában egy kávézóban előbukkanó általa dedikált képről, és a mögötte valószínűsíthető szerelmi szálról, a ritkán józan Makk Károlyról és a tőle ajándékba kapott kabátról, mely tizenkét borosüveget volt képes elnyelni, illetve Fehér Györgyről (aki nélkül Tarr Béla sehol sem lenne…), akitől Szász megtanulta talán a legfontosabb leckét: soha nem szabad kompromisszumot kötni.

 

Szász János

 

– A rendező nem tudja mindig, hogy mit akar, és ezt nem kell szégyellni! A fiatalok nem értik ezt. Pedig nem kell mindig úgy csinálni, mintha mindentudóak lennénk, mindig ott a lehetőségünk arra, hogy feltegyük a kérdést: szerinted? – magyarázta. És ezzel át is léptünk a színház világába, azt kutatva, mi is az igazi különbség a film- és a színházi rendezés között. – Ha csak a műfajt nézzük, nem sok. A színház végtelenül személyes, mindenkinek egyetlen, saját beállítása van, a filmben meg ezer, de még sincs különbség (legalábbis nekem) élményben. Talán csak annyi, hogy a film kicsit könnyedebb – kaptuk meg a választ.

 

Szász János

 

– Rendezőként viszont egyértelműen a film az izgalmasabb – fűzte tovább a gondolatmenetet. – A színházban van egy színész, aki gondol egyet és az egyik próbán csinál valami csodálatosat, a következő alkalommal meg nézhetetlen, amit művel. Erre nekiszegezem a kérdést: akkor most mi van? És jön a válasz: majd a bemutatón megcsinálom úgy. Amikor viszont megy a kamera, mindig bemutató van, a színész pedig szabad. Egy színdarab összepróbálása csata, melynek során mindenki felépíti saját szerepét. Folyamatosan megy az építkezés, ahogy az olvasópróbáktól eljut a folyamat az összpróbáig. A filmben ilyen nincs. Azt én építem, ott egy kamera van és egy szituáció, ott kell igazán tehetségesnek lenni. Minden színész más, de van bennük közös: mindannyian tudtul akarják adni, ők a fontosak. Talán ezért is olyan sok a játszma egy hathetes színházi próbafolyamat során. A filmben viszont a színésznek a „hülye rendezőben” kell bíznia, mindig a jelen pillanatot megélve. Ezért is van az, hogy a filmrendező 99%-ban őrmester és 1%-ban furcsa poéta.

 

Szász János

 

Az is kiderült, hogy már főiskolás korában is foglalkoztatta ugyanez az eset – merthogy A hentes, a kurva és a félszemű egy valódi bűnügy feldolgozása –, 20 perces kisjátékfilmet forgatott róla Kovács Lajossal a főszerepben. Hogy honnan az érdeklődés? – A bűnügyek sokat elárulnak a korról. Lédererné egy bolond nő volt, ismert figura (kis kitérő: a közönség soraiban volt, aki személyesen is találkozott vele), évtizedekig árult perecet és virágot a Vásárcsarnokban – adta meg a magyarázatot. – Ez pedig egy hűséges film – persze Lédererné nem volt olyan jó csaj, mint Gryllus Dorka. Merthogy mi is a hűség? Nem a figurák arcmásainak megtalálása. A történet lényegét kell feltárni és ahhoz hűségesnek lenni.

 

Szász János

 

A beszélgetős est sikeréhez a közönség is sokat hozzátett – mindenki jó partner volt, csak úgy záporoztak a kérdések és az észrevételek. A forgatás helyszínéről – egy Salgótarján melletti faluról, Rónabányáról – kiderült, hogy a mindössze három utcányi házból álló települést és lakóit, (akik majd mindannyian szerepeltek is a moziban) „bestiálisan elfelejtették”, a faluban ma már nemhogy templom, de még kocsma sincs. A vágóhídon „leölt” marháknak meg persze semmi baja nem lett. Mondjuk nagy fejtörést okozott, a film készítőinek, hogyan is vegyék fel ezeket a jeleneteket. Halász Árpád (A fehér istenben is ő dolgozott) oldotta meg végül, hogyan térdeljenek le az állatok, majd innentől visszafelé vették fel az egészet: egy puha, gumiból készült csákányt tettek a fejükhöz és emelték el azt, majd fordítva illesztették be a snittet, a vér pedig VFX, utólag került a képekre.

 

Szász János

 

Arra is többen kíváncsiak voltak, hogy tényleg alig felismerhetőre hízott-e a szerep kedvéért Hegedűs D. Géza, vagy csak a sminkesek munkáját dicséri a moziban többször is látható méretes hájtakaró? Igen, a színész tényleg felszedett 25 kilót, ahogyan Szász János fogalmazott „meghízott, mint az állat – de ő akarta így”. Arra is nagyon plasztikust választ kaptunk, hogy miért változtatták menet közben a címet Sóhajok hídjáról – a kifejezés egyébiránt a vágóhídi szlengben azt a helyet jelöli, ahová felterelik a jószágokat – A hentes, a kurva és a félszeműre. – Ön melyikre ülne be inkább? – zárta rövidre a kérdést a rendező.

 

Szász János

 

És végül nyilván felmerült a kérdés is, hogy Szász Jánost miért foglalkoztatja ennyire a bűnügy, a bűnösség és az ártatlanság kérdése. Válaszából megtudtuk, hogy családjának története is biztos közrejátszik benne, de sokkal inkább a megértés vágya vezeti. – Ma egy ronda világban élünk, ezért szép filmek készülnek, ez viszont egy ronda film egy ronda világról. Nem szeretjük megnézni, hol is vagyunk, kerüljük a gonoszt, pedig meg kell mutatnunk, hogy megértsük, a jó ehhez képest hol helyezkedik el – világított rá. Ezzel pedig egyet kell értenünk, a mocsok valóban szembesít.

 

Fotók: Tóth Ivett