A történelmi fürdőváros

Várfürdő Almásy-kastély gasztronómia gyulai kolbász múzeum szigeterőd 1848/49 2018 advent Ady Endre agility airwheel aktív Almásy Denise Andor bohóc apartman Aqua Hotel Gyula Arad arcok árvíz bagolyvár Bagyinszki Zoltán Bakonyi Péter Balla Géza Bartók Béla Békés Békéscsaba beszélő épületek Biga Bimbi biosör Bodoki Károly Bodoky Kávéműhely Böjt Gergő bonbon borvacsora búzamező Cadeau CEBA címer civil Corvin család Corvin Hotel Gyula családi csillagok diabetes disznótor Dobos István Dürer Dürer Terem ebédmenü egészség egy szép nap Gyulán egyesületek életképek Elizabeth Hotel élővilág Élővíz-csatorna első hó emlékezés erdő Erkel Ferenc Erkel Ferenc Múzeum escape room esküvő évforduló évszakok extrém fagyi fegyverletétel Fehér-Körös fejlesztés Fekete-Körös ferencesek festő folyószabályozás forgatás fotó Freddie futás garantált program geocaching Géza Konyhája gomba Göndöcs Benedek Göndöcs-kert gumiland gyógyvíz Gyula név gyulai csili gyulai lekvár gyulai májas gyulai méz Gyulai Méz- és Mézeskalács Feszt gyulai nyár gyulai pálinka Gyulai Pálinkafesztivál gyulai piac gyulai sör gyulai vár Gyulai Vár Jazz Fesztivál Gyulai Virágok Fesztiválja gyulakult gyulavári kastély hagyományőrzés halottak napja hangulatok háromváros Harruckern havas Gyula helyek Herendi Himnusz Hlásznyik Attila horgászat I love Gyula idesüss InkPanther ízek Janicsák Veca Jojo Mayer Jókai Mór kajak-kenu kanári Kapus-híd karácsony karitatív hotel Kastély Zenei Napok kastélyok Kézműves Cukrászda Kézműves Sörfesztivál kiállítás királylátogatások Kisökörjárás kisvonat Knezic kocsma kocsmatúra Kóhn Dávid Kolbász- és Sódarmustra Komló konferencia konkurenciaharc könyvtár koporsós fürdő Körös-völgyi Sokadalom kovács KÖVIZIG közösség Kreinbacher kultúra kútfúrás Ladics Ház Magyarország legszebb városai Magyarváros Manoya Marcos marketing Mátyás-kálvária Minden Magyarok Nemzetközi Néptá mindenszentek MNL Mogyoróssy János mosoly doktor mr piano műemlék műemlékvédelem műkincs művészek Nagyszalonta Nagyvárad Németváros Nemzeti Vágta népművészet NERVE nyári évad Odalent Önkéntes Tűzoltó Egylet ostrom ősz otthon bárhol paprika paragility Partfürdő Patrióta Páva tanya Péterfy Bori & Love Band Petőfi Pick pite pizza programok Red Hole Music reformáció régészet rendezvény repülés retro Ride Zone Romantika Panzió Rondella RTL Scherer Sióréti Lovas Centrum solymászat sonka Sörpatika specialty kávé Stéberl András study tour sült tök szabadidő Szabó Zé Szabó László Szálinger Balázs szállás Szanazug Szász János szauna szelfipont szenior Szent Miklós park szerelmesek hete szilveszter színjátszás szivárvány sztorik Szűcs Krisztián SZŰCSINGER szuvenír tavasz tél templom tériszony Tibet Tisza István tiszavirág tisztaság tömlős gát Tourinform uradalom útikalauz Várkert Városerdő városháza városnézés Várszínház vásár Végvári Napok végvári vitézek verseny Viharsarki Sernevelde Villa Harmónia virágok virágok a gasztronómiában Virágos Magyarországért víztorony wellness Wenckheim Zozo Kempf

Kincsek őrzője

murmir / 2018.10.19.
0 Hozzászólások

150 év legjei az Almásy-kastélyban

 

150 éve, egészen pontosan 1868 szeptember 8-án került Mogyoróssy János aláírása arra a bizonyos adománylevélre, melyben az azóta (legalábbis helyben) elhíresült „kedves szülőföldemnek – illetve Gyula város közönségének, és nyilvános főtanodájának, nyilvános ’s közhasználatára örök időkre visszavonhatatlanul, önkéntes és elhatározott akaratomból ohajtásomból – adom, adományozom és ajándékozom” szavak kíséretében felajánlotta legalább 1000 tételből álló gyűjteményét, egyszerre letéve ezzel a mai gyulai könyvtár és a múzeum virtuális alapkövét is.

 

kincsek orzoje

 

Tegyük hozzá, Mogyoróssy 1836-ban már adott 200 könyvet a főeleminek, de nagy részük nem élte túl az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeit. A második alkalommal többek között az akkoriban 140 darabból álló numizmatikai gyűjteményét is felajánlotta Gyula város közönsége számára. A numizmatika a 19. században közkedvelt volt a múzeumpártoló polgárság körében, így ez a gyűjtemény évről évre gyarapodott, egy kis szeletét pedig a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont közelmúltban megnyílt, „Kincsek őrzője – 150 éves a gyulai Erkel Múzeum” címet viselő időszaki kiállítása is bemutatja, melyről Nagy Adrienn muzeológus, a kiállítás anyagának egyik kurátora mesélt nekünk.

 

kincsek orzoje

 

A kiállítási anyag rendezése során Mogyoróssy János személyének, a múzeum történetének, valamint a múzeum legfontosabb gyűjteményeinek bemutatása volt a cél, a tervek szerint jövő szeptemberig megtekinthető tárlat négy tematikus teremből áll. Az első terem Mogyoróssy János életével, munkásságával és a múzeum történetével foglalkozik. Az Erkel Múzeum mai gyűjteménye közel sem lehetne ilyen gazdag a békéscsabai születésű Haán Antal nélkül. Az első teremben a Mogyoróssy-féle anyag mellett az ő általa gyűjtött etruszk és római kori tárgyak közül is megnézhetünk néhányat.

 

kincsek orzoje

 

A második helyiség a múzeum legértékesebb anyagából, a régészeti gyűjteményéből szemezget. Amúgy a kiállítás egésze a legek köré szerveződik, mindjárt itt a leghíresebb lelet: a világhírű, bronzkori sisak, mely 1872-ben egy Dinya nevű halász hálójába akadt a Hármas-Körös endrődi révénél, és még az 1889-es Párizsi Világkiállítást is megjárta. Megismerhetjük a környék leggazdagabb (gepida) temetkezéseit is, valamint az alföldi múzeumokban őrzött egyetlen, római kori márványszobrot is megcsodálhatjuk a kastély bejárata előtt, amelyet az egykori Hunyad vármegyei Déváról ajánlottak fel városunk múzeuma számára, még 1874-ben. A régészeti gyűjtemény legrégebbi, csaknem 8000 éves edénye, a legrejtélyesebb rovásírásos emléke és az egyetlen középkori határköve is bekerült az anyagba. Az utolsó szobában pedig szemügyre vehetjük az Erkel Ferenc Múzeum minden bizonnyal legfontosabb műtárgyát, az Erkel Ferenc 50. karnagyi jubileumára készült, briliánsokkal díszített aranykoszorút, melynek sztorija egy külön cikket is megérne, tényleg csodaszámba megy, hogy láthatjuk.

 

kincsek orzoje

 

A tárlat – igazodva a kastély állandó kiállításához – interaktív eszközökkel teszi teljessé az élményt. A harmadik (néprajzi tematikájú) teremben például méhkeréki táncmotívumot tanulhatunk egy mozgásérzékelő segítségével, de azt is kipróbálhatjuk, milyen üvegnegatívról képet digitalizálni, illetve egy szenzoros térképen elhelyezhetjük a gyulai múzeumnak 150 éves története során otthont adó épületeket is.

 

kincsek orzoje

 

A néprajzi terem a térségben élő nemzetiségek – a románok, a németek és a cigányok – hagyományaira, jellegzetességeire és kultúrájára fókuszál, megmutatva, hogy e népcsoportok miben tudtak jeleskedni, tehetségük miben mutatkozott meg leginkább. Adrienn nemzetiségenként egy foglalkozást választott ki – a szűcsmesterséget a románoknál, a famegmunkálást a németeknél és a csengőöntést a cigányoknál. Arra mondjuk kíváncsiak lennénk, hány embernek jutna eszébe ez utóbbi párosítás? Pedig így van, még a XX. században is jó néhány csengőöntő járta az országot, hogy csengőket, juhászkampókat, fokosokat vagy éppen mozsarakat készítsen leginkább a vidék parasztságának.

 

kincsek orzoje

 

A gyulai múzeum a cigányság kultúrája iránt érdeklődő kutatóknak valódi aranybánya, köszönhetően annak, hogy egykor a gyulai szanatóriumban lábadozott súlyos tüdőbajából Erdős Kamill, a magyarországi cigányság legavatottabb ismerője, akinek példátlan értékű hagyatéka felesége, Müller Mária jóvoltából az Erkel Ferenc Múzeumhoz került. Erdős Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kutatott a csengőöntés utolsó képviselői után – sokan már nem lehettek, hiszen ő is csak egyet talált, egy bizonyos Vass Sándort, aki azt a három tárgyat is elkészítette számára, amelyek a tárlat anyagába bekerültek.

 

kincsek orzoje

 

Az utolsó terem helytörténeti érdekességeket tartogat: a gyulai kolbász sztorija nyilván nem maradhatott ki a szortimentből, ahogyan az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb kötőipari vállalatáé, azaz a Gyulai Harisnyagyáré sem. Azt is megtudhatjuk, hogy a gyulai focipálya lelátóját építő asztalos, Sal József teniszütőket is készített, és megismerhetjük a legendás gyulai aviatikus, Dobos István élettörténetét is. Ebben a teremben kapott helyet a már említett Erkel-koszorú és a kiállítás legfrissebb darabja, a közelmúltban előkerült, eddig ismeretlen Erkel-kotta is. Tényleg komoly anyagot sikerült összeszedni: a néprajzi szoba Nagy Adrienn, a helytörténeti anyag Cseresznyés János, a régészeti terem Liska András munkáját dicséri, az egyedi fejlesztésű digitális alkalmazásokat pedig Temesváry Jánosnak köszönhetjük.

 

 

Fotók és 3D panoráma: Pénzes Sándor

Kapcsolódó cikkek