A történelmi fürdőváros

Várfürdő Almásy-kastély gasztronómia gyulai kolbász múzeum szigeterőd 1848/49 2018 advent Ady Endre agility airwheel aktív Almásy Denise Andor bohóc apartman Aqua Hotel Gyula Arad arcok árvíz bagolyvár Bagyinszki Zoltán Bakonyi Péter Balla Géza Bartók Béla Békés Békéscsaba beszélő épületek Biga Bimbi biosör Bodoki Károly Bodoky Kávéműhely Böjt Gergő bonbon borterasz borvacsora búzamező Cadeau CEBA címer civil Corvin család Corvin Hotel Gyula családi Csigaház Panzió csillagok diabetes disznótor Dobos István Dürer Dürer Terem ebédmenü egészség egy szép nap Gyulán egyesületek életképek Elizabeth Hotel élővilág Élővíz-csatorna első hó emlékezés erdő Erkel Ferenc Erkel Ferenc Múzeum escape room esküvő évforduló évszakok extrém fagyi fegyverletétel Fehér-Körös fejlesztés Fekete-Körös ferencesek festő folyószabályozás forgatás fotó Freddie futás garantált program geocaching Géza Konyhája gomba Göndöcs Benedek Göndöcs-kert gumiland gyógyvíz Gyula név gyulai csili Gyulai Iskola gyulai lekvár gyulai májas gyulai méz Gyulai Méz- és Mézeskalács Feszt gyulai nyár gyulai pálinka Gyulai Pálinkafesztivál gyulai piac gyulai sör gyulai vár Gyulai Vár Jazz Fesztivál Gyulai Virágok Fesztiválja gyulakult gyulavári kastély hagyományőrzés halottak napja hangulatok háromváros Harruckern havas Gyula helyek Herendi Himnusz Hlásznyik Attila horgászat I love Gyula idesüss InkPanther ízek Janicsák Veca Jojo Mayer Jókai Mór kajak-kenu kanári Kapus-híd karácsony karitatív hotel Kastély Zenei Napok kastélyok Kézműves Cukrászda Kézműves Sörfesztivál kiállítás királylátogatások Kisökörjárás kisvonat Knezic kocsma kocsmatúra Kóhn Dávid Kolbász- és Sódarmustra Komló konferencia konkurenciaharc könyvtár koporsós fürdő Körös-völgyi Sokadalom kovács KÖVIZIG közösség Kreinbacher kultúra kútfúrás Ladics Ház Magyarország legszebb városai Magyarváros Manoya Marcos marketing Mátyás-kálvária Minden Magyarok Nemzetközi Néptá mindenszentek MNL Mogyoróssy János mosoly doktor mr piano műemlék műemlékvédelem műkincs művészek művésztelep Nagyszalonta Nagyvárad Németváros Nemzeti Vágta népművészet NERVE nyári évad Odalent Önkéntes Tűzoltó Egylet ostrom ősz otthon bárhol paprika paragility Partfürdő Patrióta Páva tanya Péterfy Bori & Love Band Petőfi Pick pite pizza programok Red Hole Music reformáció régészet rendezvény repülés retro Ride Zone Romantika Panzió Rondella RTL Scherer Sióréti Lovas Centrum solymászat sonka Sörpatika specialty kávé Stéberl András study tour sült tök szabadidő Szabó Zé Szabó László Szálinger Balázs szállás Szanazug Szász János szauna szelfipont szenior Szent Miklós park szerelmesek hete szilveszter színjátszás szivárvány sztorik Szűcs Krisztián SZŰCSINGER szuvenír tavasz tél templom tériszony Tibet Tisza István tiszavirág tisztaság tömlős gát Tourinform uradalom útikalauz Várkert Városerdő városháza városnézés Várszínház vásár Végvári Napok végvári vitézek verseny Viharsarki Sernevelde Villa Harmónia virágok virágok a gasztronómiában Virágos Magyarországért víztorony wellness Wenckheim Zozo Kempf

Stéberl András kamuvásárlói

murmir / 2016.07.20.
0 Hozzászólások

Kis XIX. századi gerillamarketing

 

stéberl

 

– Jó napot kívánok! Gyulai kolbászt tartanak? – kérdezte a boltba betérő, jól öltözött úriember. Az eladó értetlenül nézett, hiszen sosem halott még az említett termékről. Javasolt helyette mást, de a vevő hajthatatlannak tűnt, és távozott. A jelenet nem hagyott túl mély nyomot a boltosban, talán még a keresett kolbász nevét sem jegyezte meg. Egészen másnapig, amikor is egy másik vásárló érdeklődött gyulai után.

 

A szituáció nem csak ezen a helyen és nem csak vele történt meg, több budapesti hentes is hasonlóképpen járt. Egyre jöttek a vásárlók, és mind ugyanazt akarta: csak és kizárólag gyulait. Az 1920-as években járunk, a történet nem mai darab tehát, de valóságtartalma nem kérdőjelezhető meg, valahogy így kezdődött el a gyulai kolbász komolyabb magyarországi karrierje.

 

És mi állt a háttérben? Egy igencsak élelmes gyulai hentes, Stéberl András mesterterve, aki ezen a módon kívánt keresletet teremteni az általa gyártott húsárunak. A sztori valahol 1868 körül kezdődött – ekkor építettek Gyulán először közvágóhidat. A pozsonyi születésű Stéberl, a másik legendás gyulai kolbászkészítő mester, Balogh József üzemében kezdett dolgozni, 1914-ben nyitotta meg saját üzletét, az 1930-as évek elején ki olyan üzemet alakított ki, ami már ipari léptékben volt képes kolbászt előállítani.

 

De a termelékenység megfelelő nagyságú kereslet és felvevőpiac nélkül persze mit sem ér, így a jó Stéberl agyalni kezdett: hogyan lehetne igazán ismertté tenni a gyulai kolbászt? Az evangélikus egyházközség hathatós közreműködésével – Stéberl a gyülekezet oszlopos tagja volt – munkanélkülieket keresett, vett fel és küldött el – az áhított és sokra hivatott új piacra – Budapestre, hogy az ő termékei után érdeklődjenek, komolyabb vásárlási szándékot mutatva. A dolog bejött, majd egy másik komoly marketingfogással – az aranydiplomát érő, brüsszeli világkiállításon való bemutatkozással – valóban ismertté tette áruját.

 

stéberl

 

De Stéberl nem volt az az ember, aki ezzel beérte volna, folyamatosan fejlesztett, építkezett, arculatot tervezett – magyarán lefektette a mai napig ismert márka alapjait.

 

A sztori vége sajnos nem túl vidám – az államosítás után nem tartottak igényt Stéberl tudására, tapasztalatára, sőt, munkájára sem – pedig akár rakodónak is elment volna a saját maga által összerakott céghez! Ezt nem sokan bírnák ki ép ésszel, sajnos ő sem. A szörnyű fordulat vitte végül sírba.

 

A történetnek erről a tragikus szakaszáról Szanyi Gyöngyi és lelkes csapata készített egy megrázó erejű dokumentumfilmet, amit személyesen mutattak be Gyulán, hatalmas érdeklődés közepette. A családtagok is ott voltak.

 

stéberl

 

A gyulai kolbász történetéről rengeteget megtudhatunk, a Húsipari Történeti Kiállításon.

 

 

Fotók: Gyulahús Kft., gyulaanno.hu

 

Fotók a filmbemutatóról: Tóth Ivett