A történelmi fürdőváros

Várfürdő Almásy-kastély gasztronómia gyulai kolbász múzeum szigeterőd 1848/49 2018 advent Ady Endre agility airwheel aktív Almásy Denise Andor bohóc apartman Aqua Hotel Gyula Arad arcok árvíz bagolyvár Bagyinszki Zoltán Bakonyi Péter Balla Géza Bartók Béla Békés Békéscsaba beszélő épületek Biga Bimbi biosör Bodoki Károly Bodoky Kávéműhely Böjt Gergő bonbon borterasz borvacsora búzamező Cadeau CEBA címer civil Corvin család Corvin Hotel Gyula családi Csigaház Panzió csillagok diabetes disznótor Dobos István Dürer Dürer Terem ebédmenü egészség egy szép nap Gyulán egyesületek életképek Elizabeth Hotel élővilág Élővíz-csatorna első hó emlékezés erdő Erkel Ferenc Erkel Ferenc Múzeum escape room esküvő évforduló évszakok extrém fagyi fegyverletétel Fehér-Körös fejlesztés Fekete-Körös ferencesek festő folyószabályozás forgatás fotó Freddie futás garantált program geocaching Géza Konyhája gomba Göndöcs Benedek Göndöcs-kert gumiland gyógyvíz Gyula név gyulai csili Gyulai Iskola gyulai lekvár gyulai májas gyulai méz Gyulai Méz- és Mézeskalács Feszt gyulai nyár gyulai pálinka Gyulai Pálinkafesztivál gyulai piac gyulai sör gyulai vár Gyulai Vár Jazz Fesztivál Gyulai Virágok Fesztiválja gyulakult gyulavári kastély hagyományőrzés halottak napja hangulatok háromváros Harruckern havas Gyula helyek Herendi Himnusz Hlásznyik Attila horgászat I love Gyula idesüss InkPanther ízek Janicsák Veca Jojo Mayer Jókai Mór kajak-kenu kanári Kapus-híd karácsony karitatív hotel Kastély Zenei Napok kastélyok Kézműves Cukrászda Kézműves Sörfesztivál kiállítás királylátogatások Kisökörjárás kisvonat Knezic kocsma kocsmatúra Kóhn Dávid Kolbász- és Sódarmustra Komló konferencia konkurenciaharc könyvtár koporsós fürdő Körös-völgyi Sokadalom kovács KÖVIZIG közösség Kreinbacher kultúra kútfúrás Ladics Ház Magyarország legszebb városai Magyarváros Manoya Marcos marketing Mátyás-kálvária Minden Magyarok Nemzetközi Néptá mindenszentek MNL Mogyoróssy János mosoly doktor mr piano műemlék műemlékvédelem műkincs művészek művésztelep Nagyszalonta Nagyvárad Németváros Nemzeti Vágta népművészet NERVE nyári évad Odalent Önkéntes Tűzoltó Egylet ostrom ősz otthon bárhol paprika paragility Partfürdő Patrióta Páva tanya Péterfy Bori & Love Band Petőfi Pick pite pizza programok Red Hole Music reformáció régészet rendezvény repülés retro Ride Zone Romantika Panzió Rondella RTL Scherer Sióréti Lovas Centrum solymászat sonka Sörpatika specialty kávé Stéberl András study tour sült tök szabadidő Szabó Zé Szabó László Szálinger Balázs szállás Szanazug Szász János szauna szelfipont szenior Szent Miklós park szerelmesek hete szilveszter színjátszás szivárvány sztorik Szűcs Krisztián SZŰCSINGER szuvenír tavasz tél templom tériszony Tibet Tisza István tiszavirág tisztaság tömlős gát Tourinform uradalom útikalauz Várkert Városerdő városháza városnézés Várszínház vásár Végvári Napok végvári vitézek verseny Viharsarki Sernevelde Villa Harmónia virágok virágok a gasztronómiában Virágos Magyarországért víztorony wellness Wenckheim Zozo Kempf

Szépen cseng

murmir / 2019.07.02.
0 Hozzászólások

A „Himnusz megzenésítése” emlékérem

 

Ha valaki kicsit is járatos a numizmatikában, bizonyára tudja, hogy a Magyar Nemzeti Bank 1968 óta rendszeresen bocsát ki emlékérméket az ország jelentős történelmi-, tudományos-, kulturális eseményei, évfordulói és nemzetközi események kapcsán. Így tett most is: egy 20.000 Ft névértékű ezüst és egy 3.000 Ft névértékű színesfém emlékérme piacra dobásával tisztelgett azelőtt, hogy napra pontosan 175 évvel ezelőtt, 1844. július 2-án csendült fel először a pesti Nemzeti Színház színpadán nyilvánosan a Himnusz Erkel Ferenc által megzenésített változata. Az érmék kibocsátására a zeneszerző szülőházában, az Erkel Ferenc Emlékházban került sor.

 

emlékérem

 

A Gárdonyi Gézától eredeztethető közkeletű legenda szerint a Himnusz megzenésítése nem volt könnyű szülés. A történet szerint Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója a pályázat lejárta előtti este bezárta Erkelt egy szobába addig, amíg el nem készül pályaművével. Tavalyelőtt az eredeti kotta és a kézirat is Gyulán volt, ekkor már foglalkoztunk a témával, és az is szóba került, hogy a sztoriból nem sok lehet igaz. Ezt az emlékérem tervezése során szakértőként közreműködő Gusztin Rudolf – aki az MTA Zenetudományi Intézet magyar zenetörténeti osztályának tudományos munkatársa – két fontos bizonyítékkal is alátámasztotta a rendezvényen.

 

emlékérem

 

Egyrészt Erkel „Itt az írás, forgassátok/Érett ésszel, józanon” jelige alatt beadott munkája volt egyes sorszámú pályamű, azaz kizárt, hogy a határidő lejárta előtt adta volna azt be, másrészt a zeneszerző, annak ellenére, hogy pozíciója miatt alanyi jogon kijárt volna neki, nem volt benne a bírálóbizottságban. Ezek alapján sokkal valószínűbb, hogy nagyon is tudatosan készült a nevezésre. Gusztin Rudolf zongorán és hegedűn is előadott néhány taktust az eredeti partitúrából, ezen a változaton még sokkal erősebben kiütköztek a népies – verbunkos jellegű – motívumok. Az Erkel-féle dallamot az egyházi zenéhez való kapcsolódása miatt is kritizálták, bírálói azt mondták, nem lesz igazán népszerű. Nem nagyon jött be a tipp, az Erkel-féle Himnusz nagyon hamar népi imádsággá vált – mondjuk csak 1989-ben került be az alkotmányba.

 

emlékérem

 

Az érme tervezője Kereszthury Gábor iparművész. Munkáját három szakértő segítette: dr. Gyapay László, az MTA Irodalomtudományi Intézet főmunkatársa, irodalomtörténész egyetemi docens, dr. Kovács Ida irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályvezetője és a már említett Gusztin Rudolf, az MTA Zenetudományi Intézet magyar zenetörténeti osztályának tudományos munkatársa.

 

emlékérem

 

Az emlékérmék előoldalán a nemzeti fohászt szerző Kölcsey Ferenc félalakos ábrázolása jelenik meg, melyet Franz Eybl litográfiája és Anton Einsle olajfestménye ihletett. A portré hátterében a Himnusz kéziratának töredékesen megjelenő, plasztikusan ábrázolt első versszaka olvasható, amelyet Kölcsey kézjegye zár. Az emlékérmék előlapján helyezkednek el a pénzérmék kötelező alaki kellékei, amelyek a zsebünkben lapuló aprópénzeken is megtalálhatóak: ilyen a MAGYARORSZÁG felirat, az értékjelzés (jelen esetben a 20.000, illetve a 3.000 Ft), a 2019-es verési évszám, valamint az ábrázolásba rejtett BP. verdejel.

 

emlékérem

 

Az emlékérmék hátlapján a Himnuszt megzenésítő Erkel Ferenc félalakos ábrázolása látható, amelyet a Pataki József által készített Erkel-portré és a Canzi Ágoston Erkelt megjelenítő kőnyomata ihletett. A portré hátterében balra Erkel Ferenc névaláírása, jobbra a Himnusz szöveggel ellátott kottájának részlete látható. Az emlékérme szélén, balra csúsztatott félköriratban az „A HIMNUSZ MEGZENÉSÍTÉSE • 1844” felirat utal a zenemű születésére, az emlékpénzérme kibocsátásának apropójára. A portré ábrázolásába illesztve jelenik meg az emlékpénzt tervező Kereszthury Gábor iparművész mesterjegye.

 

emlékérem

 

Az emlékérmék különlegesen nagy méretűek, átmérőjük 52,5 mm. Az ezüstből tükörfényes kivitelben 7.000, míg a színesfém érméből selyemfényes kivitelben 5.000 darab készíthető. Az érmék hamarosan az Erkel Ferenc Emlékházban is megvásárolhatóak lesznek.

 

Fotók: Tóth Ivett