A történelmi fürdőváros

Várfürdő Almásy-kastély gasztronómia gyulai kolbász múzeum szigeterőd 1848/49 2018 advent Ady Endre agility airwheel aktív Almásy Denise Andor bohóc apartman Aqua Hotel Gyula Arad arcok árvíz bagolyvár Bagyinszki Zoltán Bakonyi Péter Balla Géza Bartók Béla Békés Békéscsaba beszélő épületek Biga Bimbi biosör Bodoki Károly Bodoky Kávéműhely Böjt Gergő bonbon borterasz borvacsora búzamező Cadeau CEBA címer civil Corvin család Corvin Hotel Gyula családi Csigaház Panzió csillagok diabetes disznótor Dobos István Dürer Dürer Terem ebédmenü egészség egy szép nap Gyulán egyesületek életképek Elizabeth Hotel élővilág Élővíz-csatorna első hó emlékezés erdő Erkel Ferenc Erkel Ferenc Múzeum escape room esküvő évforduló évszakok extrém fagyi fegyverletétel Fehér-Körös fejlesztés Fekete-Körös ferencesek festő folyószabályozás forgatás fotó Freddie futás garantált program geocaching Géza Konyhája gomba Göndöcs Benedek Göndöcs-kert gumiland gyógyvíz Gyula név gyulai csili Gyulai Iskola gyulai lekvár gyulai májas gyulai méz Gyulai Méz- és Mézeskalács Feszt gyulai nyár gyulai pálinka Gyulai Pálinkafesztivál gyulai piac gyulai sör gyulai vár Gyulai Vár Jazz Fesztivál Gyulai Virágok Fesztiválja gyulakult gyulavári kastély hagyományőrzés halottak napja hangulatok háromváros Harruckern havas Gyula helyek Herendi Himnusz Hlásznyik Attila horgászat I love Gyula idesüss InkPanther ízek Janicsák Veca Jojo Mayer Jókai Mór kajak-kenu kanári Kapus-híd karácsony karitatív hotel Kastély Zenei Napok kastélyok Kézműves Cukrászda Kézműves Sörfesztivál kiállítás királylátogatások Kisökörjárás kisvonat Knezic kocsma kocsmatúra Kóhn Dávid Kolbász- és Sódarmustra Komló konferencia konkurenciaharc könyvtár koporsós fürdő Körös-völgyi Sokadalom kovács KÖVIZIG közösség Kreinbacher kultúra kútfúrás Ladics Ház Magyarország legszebb városai Magyarváros Manoya Marcos marketing Mátyás-kálvária Minden Magyarok Nemzetközi Néptá mindenszentek MNL Mogyoróssy János mosoly doktor mr piano műemlék műemlékvédelem műkincs művészek művésztelep Nagyszalonta Nagyvárad Németváros Nemzeti Vágta népművészet NERVE nyári évad Odalent Önkéntes Tűzoltó Egylet ostrom ősz otthon bárhol paprika paragility Partfürdő Patrióta Páva tanya Péterfy Bori & Love Band Petőfi Pick pite pizza programok Red Hole Music reformáció régészet rendezvény repülés retro Ride Zone Romantika Panzió Rondella RTL Scherer Sióréti Lovas Centrum solymászat sonka Sörpatika specialty kávé Stéberl András study tour sült tök szabadidő Szabó Zé Szabó László Szálinger Balázs szállás Szanazug Szász János szauna szelfipont szenior Szent Miklós park szerelmesek hete szilveszter színjátszás szivárvány sztorik Szűcs Krisztián SZŰCSINGER szuvenír tavasz tél templom tériszony Tibet Tisza István tiszavirág tisztaság tömlős gát Tourinform uradalom útikalauz Várkert Városerdő városháza városnézés Várszínház vásár Végvári Napok végvári vitézek verseny Viharsarki Sernevelde Villa Harmónia virágok virágok a gasztronómiában Virágos Magyarországért víztorony wellness Wenckheim Zozo Kempf

Bodoki Károly

murmir / 2016.08.21.
0 Hozzászólások

Hatékony védelem árvíz és gyorshajtás ellen

 

bodoki

 

Azt szokták mondani, az alföldi városok New Yorkra hasonlítanak, már ami az utcaszerkezetüket illeti – hosszú párhuzamos és merőleges utak mindenfelé. Gyula esetében – mint annyi minden – ez is másként van. A településen – főleg a régebbi részein – alig találni egyenes utcákat. Ennek az oka igen egyszerű, az úthálózat a várost egykor behálózó Fehér-Körös egykori mederszerkezetét képezi le.

 

Ez persze remekül néz ki, de amilyen hangulatos, eleinknek épp annyi bosszúságot és aggodalmat is okozott. Az első világháborúig 12 nagyobb árvizet tartunk számon, melyek közül talán az 1855-ös volt a legpusztítóbb. Február 13-tól 21-ig a víz 1.500 lakóépületet borított el, ami a település akkori lakásállományának 2/3-át (!) jelentette.

 

A pusztítást látva, a városba érkező Albrecht főherceg csak annyit tudott mondani, hogy „Ennek többé nem szabad megtörténnie, mert Gyula végleg megszűnik lakóváros lenni.” 1856. október 27-én jött is a rendelet: a Fehér- és Fekete-Körösöket egy Gyulától Békésig tartó csatornával kell szabályozni.

 

Ennek a nyilvánvaló haszna mellett volt azért átka is. A Szolnok-Arad vasútvonalat éppen azért nem Gyula felé hozták, mert árvízveszélyes volt a terület, így viszont a város hajózható folyóját is elvesztette. De nézzük a jó oldalát: legalább nem mosta el a víz évente a települést.

 

A munka hatalmas volt, és nem is előzmények nélküli. Viszont ahogy az kis hazánkban már csak lenni szokott, a vízszabályozási munkákat folyamatos és meglehetősen intenzív viták kísérték. Vásárhelyi Pál, Vay Miklós, Huszár Mátyás, Beszédes József, vagy Bodoki Mihály a folyószabályozási tervek és munkálatok közepette nem csak a természet erőivel, de sokszor magánérdekekkel, szakmai- és emberi féltékenységből adódó támadásokkal is meg kellett küzdjenek. Ez utóbbiak pedig sokszor legküzdhetetlenebb akadályokat emelnek, mint maga a természet.

 

Viszont volt egy Bodoky (van ahol ő is Bodoki) Károly nevű úriember, az említett Mihály fia, aki képes volt arra, hogy összefogja a szálakat és végigvigye a rendkívüli munkát. Színre lépésével a viták elcsendesedtek, talán mert láthatóvá vált, hogy a munkálatok tervezése és irányítása megfelelő kézbe került. A kiváló helyismeretű, nagy tapasztalatú szakembernek sikerült befejeznie az ország legbonyolultabb vízrendszerének szabályozását. Személye stabilitást jelentett a műszaki munkálatoknál, és magas szinten hajtotta végre azokat a nagy terveket, melyet elődei – köztük édesapja is – megálmodtak.

 

bodoki

 

Tevékenysége alatt, az 1855–1861 közötti időszakban a Körös-vidéken 226 km töltés épült, valamennyi folyószakaszon munkába vették a még hiányzó átvágásokat, elkészült a Gyula-békési nagycsatorna, jelentős munkát végeztek Bakonszeg-Szeghalom, valamint Szalárd és Kismarja között az Új-Berettyó medrénél is. Közel 7,4 millió m3 földmennyiséget mozgattak meg, és a Kis-Sárrét lecsapolását leszámítva minden, ma is időtálló munka megkezdődött.

 

A vízmérnöknek van saját utcája Gyulán, az Élővíz-csatorna partján (hol máshol, hiszen ez az egykori Fehér-Körös főmeder).

 

 

bodoki

 

És őt mintázza meg városunk egyik legújabb közterületi műalkotása is. A szobor arccal a gyulai várat egykor átkaroló Körös-meder felé áll, háta mögött a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság épületével.

 

 

A szobor hamar híressé vált, és nem csak azért, mert jól sikerült. Az avatása óta teljesen szükségtelen bármilyen sebességkorlátozás a környéken, mivel a helyismerettel nem rendelkező autósok a kezében lévő földmérő műszert következetesen traffipaxnak nézik, és azonnal a fékre lépnek. De így legalább van idejük megcsodálni a műemléket.

 

Fotó Bodokyról: tivizig.hu

 

Fotók a szoborról: Tóth Ivett

Kapcsolódó cikkek