Hol a méhkas és a trafipax?
A Városház utca 26. szám alatt álló késő barokk stílusú házat az 1801-es nagy tűzvész után építtette Thezarovits Antal vas-, lőpor- és fegyverkereskedő. A tervezést arra az id. Cziegler Antal uradalmi építészre bízta, aki később levezényelte a Szentháromság kápolna átépítését és a lovarda kivitelezését is. Thezarovits úr nejével és négy gyermekével az emeleti részen lakott, a földszinti üzlet felett.
Az épület először 1863-ban cserélt gazdát, ekkor ugyanis a család eladta a Békésmegyei Takarékpénztár Egyesületnek. Ekkor a korábbi bolt helyén irodákat alakítottak ki, az emeleten pedig a gyulai Úrilányok Iskolája kapott helyet. A gyulai takarékpénztár alapításának ötlete báró Wenckheim László nevéhez fűződik. 1861-ben ő vetette fel, hogy szükség lenne egy intézményre, mely „hivatva lenne egyrészt a gazdaközönségnek és az iparos osztálynak hitelszükségletét olcsó kamat mellett kielégíteni, másrészt népünknél is a takarékosságot terjeszteni.”
Néhány módosítás után, 1862 novemberében a vármegye helytartótanácsa jóváhagyta a Wenckheim által felterjesztett alapszabályokat, 1863. január 11-én pedig megalakult az egyesület, melynek elnöki tisztét 1878-ig az alapító viselte. A takarékpénztár első igazgatója az Bodoky Károly mérnök volt, akinek a nevéhez fűződik a térség árvízvédelmi rendszerének kialakítása.
Bodokyt Erkel Rezső (Ernő, Rudolf) vármegyei főorvos követte az igazgatói székben (igen, ez ugyanaz az Erkel család, az úriember a zeneszerző testvére volt), aki 1907-es haláláig irányította az egyesületet. Elhunyta után határozták el az épület bővítését és átalakítását. A tervpályázatot Szántay Lajos nyerte, neki köszönhetjük a ház mai arculatát. A kivitelezést az ifjú gyulai építészre, Pfaff Ferencre bízták. Az épület homlokzata eklektikus-neoreneszánsz és szecessziós jegyekkel díszített, aki pedig szemfüles, a mai napig felfedezheti rajta a takarékpénztárak jelképét, a méhkast.
A takarékpénztárak államosítása után az ingatlant a jó gazdának bizonyuló Körös-Vidéki Vízügyi Igazgatóság vette át. Folyamatosan odafigyeltek az állagmegóvásra, az épület ma is Gyula egyik legszebb háza. Az előtte – a Városház és Megyeház utcák találkozásánál – kialakított kis teret a belváros felújításakor tették rendbe, Bodoky ott álló szobrát pedig 2014 márciusában avatták fel. A szobor is jól sikerült alkotás, ráadásul azóta nincs gyorshajtás sem a környéken, a helyismerettel nem rendelkező autósok ugyanis gyakran trafipaxnak nézik a bronzszobor kezében látható földmérő műszert…
Fotók: Tóth Ivett, gyulaanno.hu, tivizig.hu
