Ki ül le mellém?

2019.06.17.

Erkel-szobor a Várfürdőben

 

P6164224.jpg

 

„Bizonyára még Gyulán is kevesen tudják, hogy a halhatatlan magyar dalmű költő: Erkel Ferenc, Bánk bán című operájának egy nagy részét a gyulai várkertben, az úgynevezett „Erkel-fa" alatt írta meg. (…) Erkel Ferenc előszeretettel kereste fel ezt a gyönyörű helyet, hol kőben, virágban, fákban, a múlt megszentelt emlékeiben egy nemzet fájdalma, bánata, kétségbeesése, reménytelen küzdelme, törhetetlen kitartása és diadalmas megújhodása lebegték körül, s hol a méla csendet nem zavarta semmi profán zaj. Az alkotás vágyától megtermékenyült lelke elmerült a messze múlt ködös homályába, s azok a látományok, melyek képzelő erejét felizgatták, adták meg az alkalmat dalművei megteremtésére. (…) A gyulai várkertben nem kisebb kegyelettel őrzik és ápolják a magános juharfát, melynek jótékony árnyában Erkel Ferenc annyit álmodozott, s a hol lelke a madarak dalától, a lombok suhogásától megtermékenyülve, valóságos zenei kincscsel ajándékozta meg a nemzetet.”

 

P6164178a.jpg

 

A fenti, a Békésmegyei Közlöny 1903. április 12-i számában olvasható sztori persze inkább tekinthető a legendagyártás, mint a tényfeltáró újságírás eredményének, de talán mindegy is, igaz-e vagy sem. Erkel meglehetősen sokat barangolt a gyulai vár akkor még 90 holdas, hatalmas kertjében. A park ma már jóval kisebb, de még mindig nagyban meghatározza Gyula arculatát, köszönhetően leginkább a szépen felújított Almásy-kastélynak, a várnak, no meg a Gyulai Várfürdőnek, ami legnagyobb részét elfoglalja. Az a bizonyos juhar is megvan még, bár szegény már inkább csak némi kéreg, borostyánnal bőven benőve.

 

P6164171a.jpg

 

Ideje volt tehát, hogy kerítsünk valamit – mondjuk egy egész alakos szobrot, ha már úgysincs ilyen Erkelről Budapesten kívül –, ami képes tovább őrizni a zeneszerző emlékezetét a számára oly kedves kertben. A gyulai születésű, Kötegyánban élő Szőke Sándor szobrászművész alkotása biztosan alkalmas lesz erre. Az életnagyságú bronzfigura az Almásy-kastély előtt egy jókora tölgy árnyékában ücsörög a padon, ölében stílszerűen a Bánk bán kottájával, baljában meg egy boros kupát szorongatva. A korabeli festményeket felidéző hangulatban, könnyed harmonikus tartásban ábrázolt alakon látszik, hogy otthonosan érzi magát. Lehet, hogy szórakoztató számára a fürdőben nyüzsgő vendégeket figyelni? Vagy csak azon mereng, ki lesz a következő, aki mellételepedik egy közös fotó erejéig?

 

P6164162a.jpg

 

Fotók: Pénzes Sándor

A visitgyula ajánlatai