Interjú Szajkó Attilával
Az enyhe és csapadékos őszi időjárásnak köszönhetően rengeteg volt a gomba Gyula környékén is, de mielőtt nekiállnánk a gyűjtésnek, érdemes néhány dolgot tisztázni. Fontos tudni, merre induljunk, mi az, amit leszedhetünk, és mi az, amit a lehető legnagyobb ívben kerüljünk el. A témáról Szajkó Attila gombaszakellenőrrel beszélgettünk.
Attila életében elég régóta jelen van a gombászás szeretete, már gyermekkorában is a vésztői gyepeket járkálta körbe édesapjával, de ott nem volt nagy felhozatal. Ahogyan meséli, apukája csak annyit mondott neki, hogy „fiam, szedjük a szegfűgombát, az ilyen, a csiperkét, az ilyen, meg a pöfeteget, az meg ilyen”. Ez tartott egy darabig, aztán viszont kimaradt egy hosszabb időszak. Amikor elkezdett túrázni Romániában, akkor éledt újra a szenvedély. – Lefotóztam a gombákat, és próbáltam őket beazonosítani – emlékszik vissza a kezdetekre.
Ma már szinte napi szinten járja az erdőt feleségével, Szajkó-Petykó Erikával, aki szintén megszállottja a témának. A romániai kirándulások mellett rendszeresen ellátogatnak a Gyula környéki lelőhelyekre, Póstelekre és a mályvádi erdőbe. Ezeken a területeken is szép számmal akadnak gombafajok, bár közel sem akkora mennyiségben, mint a határ túloldalán.
A gombák számára sokat számít a faösszetétel és a talaj pH-ja. Emiatt van, hogy területenként más-más fajok fordulnak elő. A gyökérkapcsolt gombák között vannak, amelyek csak egy fához köthetőek, például a nyárfa-érdestinóru csak nyárfák környékén terem meg, ahogyan a neve is mutatja, a szemcsésnyelű fenyőtinóru pedig, szintén nem meglepő módon, nagyon szereti a kéttűs fenyőt. – De mondhatnám a rizikéktől kezdve a sokféle tinórukat, amik kifejezetten csak egy-egy fapartnerhez vagy maximum kettőhöz kötődnek – meséli Attila.
Persze az sem mindegy, mikor indulunk gombászni, ahogyan azt Attilától megtudjuk. – Sokszor nem tudjuk, hogy egy-egy gomba egy eső után mikor, mennyi idő múlva bukkan elő. A szegfűgombának például elég egy nagy nyári eső, de vannak fajok, amelyeknél ez abszolút nem így van. Fontos lehet a hőmérsékletváltozás, van, aminek hidegsokk kell, ahhoz, hogy beinduljon. Szezonálisan változó, mit lehet találni, vannak specifikus fajok, amik csak időszakosan teremnek, a kucsmagomba tavasszal, március–áprilisban, a tinórufélék pedig a nyarat meg az őszt szeretik.
Mályvádon megtalálhatóak a galambgombák, tinórufélék, sőt, vannak olyan rókagomba-fajok, amelyek Szanazugban is előfordulnak. Vargánya is akad néha, annak ellenére, hogy nem elterjedt felénk. Póstelek nagyon izgalmas terep, rengeteg a fafaj, amelyek bevonzzák a gyökérkapcsolat révén a környékre nem igazán jellemző gombafajokat.
Hogy a környéken merre érdemes indulni? – Erre nincs szakácskönyv. – mondja Attila – Mi ismerjük a termőidőket és a termőterületeket, az alapján döntünk. A nagy őzlábgombáknak volt most egy nagy hulláma, de ezek az első fagyok után tönkremennek. Van, ami bírja a hideget, például a Júdásfülgomba. Ez a faj kifejezetten faanyagot bont, a fák ágain található meg. De a téli fülőke vagy a késői laskagomba is jól tűri a mínuszokat, szóval nem áll le az élet télen sem.
Mindenhol van gomba, mindig van gomba, de tudni kell, hol keressük. Viszont vigyázni kell, itt is előfordulnak halálosan mérgező fajok, mint a gyilkos galóca vagy a fenyves sisakgomba, illetve több kistermetű őzlábgomba. A fenyves sisakgomba nevével ellentétben szereti a lombos fákat is, és ezek a fajok életveszélyesek. Nem gyors hatásúak, elfogyasztásuk után több óra, sőt, akár egy, vagy több nap is lehet, mire jelentkeznek a tünetek, de addigra visszafordíthatatlan a károsodás. Az ellenőrizetlen gombák elfogyasztásának dialízis és májátültetés, valamint halál is lehet a vége!
Mindenképp be kell vizsgálni a leszedett gombákat, nem éri meg kockáztatni. Ráadásul nem csak a mérgező, hanem a védett gombák miatt is figyelnünk kell. – Ha valaki nem ismeri a gombákat, akkor ne szedjen ugyanabból a fajból két-három termőtestnél többet – javasolja a gombaszakértő. – El kell koboznom a védett, a nem ehető és a mérgező gombákat, és visszaviszem őket az erdőbe – teszi hozzá. – Ha már néhány spóra visszakerül a természetbe, már tettünk valamit.
Jelenleg a piacon nincsen gombavizsgálat, Attila viszont okleveles gombaszakellenőr, 500 forintért egy kosár gombát átnéz, és nem csak helyieket, hanem a Gyulára érkező turistákat is várja. Viszont fontos az előzetes telefonos egyeztetés, mert a főállása mellett csinálja a dolgot. Bárki felhívhatja ez ügyben a +36302055934-es telefonszámon. Ha pedig valaki szeretne hétvégi kirándulással egybekötött gombászást tartani, akkor is rendelkezésre áll, szívesen segít a szervezésben.
Fotók: Pénzes Sándor
