Megyeházából városháza

2017.03.22.

Egy bonyolult építkezés története

 

Ha van Gyulán sokat látott épület, akkor az egykori megyeháza, azaz a mai városháza az. A története tulajdonképpen 1720-ban kezdődött, abban az évben, amikor Harruckern János György hűséges szolgálatai fejében megkapta Békés megye területének nagy részét, de nem éppen az építkezéssel. Az uradalom feje és a megye főispánja, Lőwenburg János nem igazán egyezett egymással, így előbb azt kellett eldönteni, hol is legyen a megyeszékhely. Gyula és Békés küzdött a címért, a mérleg nyelve pedig csak 1732. július 16-án, a főispán halálával billent az előbbi felé.

 

varoshaza_1793.jpg

 

A megyei tisztikar viszont még 1720-ban két, minden földesúri hatalomtól felmentett telket kért a királytól megyeháza építésére, egyet Békésen és egyet Gyulán. A kérés meghallgattatott, Than János Ádám szegedi kincstári jószágigazgató 1720. augusztus 19-én átadta a kért földterületeket. Harruckern viszont sikerrel igyekezett megakadályozni az építkezést, mégpedig a nép vagyoni helyzetére való hivatkozással. Cserébe saját költségén építtetett néhány szobát a várban a megyegyűlések megtartására.

 

Ahhoz, hogy igazi megyeháza épüljön Gyulán, nem csak Harruckern János Györgynek, de a fiának, Ferencnek is el kellett távoznia az élők sorából. Ekkor kezdett lazulni a vármegye és a gyulai uradalom kapcsolata, így a tisztviselők elkezdhettek azon munkálkodni, hogy felépüljön a régóta óhajtott ingatlan.

 

010_gyula_bekevarmegye_szekhaza_1910.jpg

 

1776. április 18-án a közgyűlés megbízta az alispánt a tervek elkészítésével és a költségvetés összeállításával, melyeket végül másfél évvel később el is fogadtak, az építkezéshez pedig öt leégett ház telkét vették volna igénybe. 1783-ban elfogadták a tervrajzokat és elküldték a helytartótanácsnak jóváhagyásra, de most már nem annak a bizonyos öt háznak a helyén akartak építkezni, hanem egy másik telken (amit az uradalmi lovász ajánlott fel), amihez még egyet hozzávásároltak. Nem ment ez akkor sem egyszerűen…

 

Ráadásul a kivitelezőkkel is akadtak gondok. 1784-ben egy hódmezővásárhelyi kőműves mestert, bizonyos Hoffer Mihályt bízták meg a munkával, az ácsmunkák elvégzésére pedig Marschall Bertalan gyulai mestert kérték fel. Hoffer közben elhunyt, a munkát más vette át tőle, de aztán jött az újabb fordulat – II. József rendeleti úton megszűntette Békés megye önállóságát.

 

IMG_2264.jpg

 

Ha viszont nincs önálló megye, akkor nincs szükség megyeházára sem, így 1786-ban otthagyták a félig elkészült épületet, és átköltöztették a hivatalt Szegvárra. A gyulai megyeházát elárverezték (a vevő Kostyán Imre gyulai postamester volt), majd 1790-ben visszavásárolták, miután a megye újra önállóvá vált. Az építkezés folytatásáról még az év május 1-jén határozatot is hoztak. Az új kivitelező Huszti János volt, de ő is elhunyt, így a megyeházát végül Linzbauer János nagyváradi építőmester fejezte be 1793-ban.

 

Az épület mai (vagy ahhoz igen közeli) arcát 1874–75-ben nyerte el, a tervező Léderer Ede gyulai városi mérnök volt, az építkezéssel kapcsolatos feladatok ellátására pedig bizottságot alakítottak. 1876. április 24-én ők bontották fel azt a 23 kivitelezői ajánlatot, mely közül az aradi Halmai Andor és nagyváradi társa Rimanóczi által beadott bizonyult a legjobbnak. Az átalakítás után, 1877. december 27-én nyitották meg ünnepélyesen az új közgyűlési termet.

 


 

A megyeháza ma városházaként üzemel, hiszen Gyula 1950-ben elvesztette megyeszékhelyi címét. Az épületen a többszöri átalakítás miatt jó néhány stílusjegy megtalálható, aki képben van, felfedezhet barokk, romantikus, klasszicista és eklektikus elemeket is. A városháza mindenki előtt nyitva áll, a dísztermet különösen érdemes megnézni, már ha éppen nincsen benne testületi ülés. A terem a nagyszerű www.gyulavaros.hu oldalt létrehozó Pénzes Sándornak köszönhetően virtuálisan is megcsodálható egy 3D panorámakép formájában ITT.

 

Fotó: Tóth Ivett, www.gyulaanno.hu

A visitgyula ajánlatai