Hell Pizza
Néhány évvel ezelőtt, szinte egyik pillanatról a másikra színes bicikliülés-huzatok lepték el a város frekventált pontjain leparkolt kerékpárokat, a zöld textilen Hell Pizza felirat, elérhetőségek, no meg házhozszállítás-felirat virított. Fél Gyula azon pörgött, hogy mi lehet ez az új hely? Pont esős idő volt, nyilván mindenki örült a váratlan ajándéknak, meg persze a pizzának is, mert azt mindenki szereti. A Hell Pizza – akkor még mindössze két fős – csapata estére meg majd belerokkant a rohamba.
Valahogy így kezdődött a történet, ahogyan azt a pizzéria tulajdonosától, Hulik Nándortól megtudjuk. – Akkor még csak egy alkalmazott volt, a futár, én voltam a szakács, és a párom is sokat besegített. A vasárnap és hétfő szabadnap volt mindkettőnknek, csak kiszállítással indultunk. A 8 négyzetméteres kis konyhába a pizzakemencén, az előkészítőn és a rostlapon kívül más nem is nagyon fért be, mi is alig – meséli. – Egy idő után lépni kellett. 2016-tól 2019-ig eljutottunk egy pontig, de hogyan tovább? – fűzi hozzá.
Mára többszörösére bővült az étlap, a Hell Pizza csapata pedig 4 szakácsból, 2 pultosból, 1 futárból és 1 beugrósból áll. A házhozszállítás pörög, az apartmanokból is sokan rendelnek (főleg nyáron), és kezdik megtalálni a vendégek az új, Béke téri helyet is. – 2016 októberében kezdtünk, csak kiszállítással foglalkoztunk. Igazából azért nyitottuk ezt a helyet, hogy legyen egy beülős is. Bővítettünk a kínálatunkon is, hogy ne csak burrito és pizza legyen. Nem a városban nyitottunk, mert ott már elég sokan vannak, mi inkább a külvárosba jöttünk, a Béke tér 24. szám alá, és lényegesen többféle étellel és szélesebb italválasztékkal várjuk a vendégeinket.
– Így két és fél hónap után még mindig optimisták vagyunk, hiszen a forgalmunk növekszik, és azt véljük, hogy ez ételeink minőségét, és fogyasztóink elégedettségét tükrözi. Sok a visszatérő és az új vendég is. Azt, hogy ez a vállalkozás eléri-e a célját 1–2 év után lehet megmondani, mindenesetre a kiszállítás jelentősen megnövekedett, a helyben fogyasztás változó, de alakul az is. A környéken nincsen semmilyen vendéglő, ez egy kertvárosi övezet. Ingyenes a parkolás és van egy jó kis játszótér is. Régen menő hely volt, mint kocsma, de eléggé le volt lakva, sokat költöttünk rá. A hely alkalmas rendezvények megrendezésére, közel 40 főt tudunk kiszolgálni. Mi már tudjuk, hol fogunk szilveszterezni!
A Hell Pizza nem a mindenhol megszokott, 2–3 feltéttel operáló olasz stílust viszi. – A vékony tészta az ugyanaz, de egy kicsit magyarosabban csináljuk: van rajta bőven feltét, egy 32-es pizzával jól lehet lakni – magyarázza Nándi. A pizzanevek is mások, van, akit talán kicsit megbotránkoztatnak, de a fialtabbaknak nagyon bejönnek. – Telefonálnak, a hölgyek meg azt mondják: kérek egy bujaságot, közben meg hallom, ahogyan nevetnek. Mi egy kicsit mások vagyunk, a cég neve is Think Different (azaz gondolkozz másképpen) Kft.– nem véletlenül.
Nem egyszerű egy új helyet sikeresen elindítani, de a pizzák és a hamburgerek is tetszenek az embereknek. Utóbbi összetevőit rostlapon előpirítják, hogy egyedi ízt kapjanak. Amiben a Hell Pizza igazán más, mint a többi étterem, az a rendkívül rugalmas hozzáállás. – Lehet cserélni, lehet variálni, mindent meg lehet beszélni – mondja a tulajdonos – eleve van olyan pizzánk, hogy „teremtő”, aminél magad állíthatod össze, hogy mit szeretnél rá, úgy rakod össze, ahogy akarod.
Ahogyan Nándor is mondja: „Nem vagyunk karót nyeltek”. Ez a dizájnon is látszik, egy szegedi srác által készített graffitik adják meg a pizzéria hangulatát – érdemes megnézni. Nagyon jó a csapat, ami mostanában, amikor elég nehéz embereket találni, nagyon nagy érték. Folyamatosak az akciók, az újítások, a legnagyobb közösségi oldalon elindítottak egy kampányt: egy félkarú rablóval lehet pörgetni, pizzát vagy százalékos kedvezményt nyerni, ráadásul, ha az ember továbbosztja, még egyszer pörgethet. A menüsor ugyanezt a hozzáállást tükrözi: a fix ételek mellett mindig van valami újdonság a kis étlapokon, és mindent kiszállítanak kérésre, nem csak Gyulára, hanem Városerdőre, Szanazugba és Dénesmajorba is.
Fotók: Pénzes Sándor
