A történelmi fürdőváros

Várfürdő Almásy-kastély gasztronómia gyulai kolbász múzeum szigeterőd 1848/49 2018 advent Ady Endre agility airwheel aktív Almásy Denise Andor bohóc apartman Aqua Hotel Gyula Arad arcok árvíz bagolyvár Bagyinszki Zoltán Bakonyi Péter Balla Géza Bartók Béla Békés Békéscsaba beszélő épületek Biga Bimbi biosör Bodoki Károly Bodoky Kávéműhely Böjt Gergő bonbon borterasz borvacsora búzamező Cadeau CEBA címer civil Corvin család Corvin Hotel Gyula Creppy PalacsintaBistro családi Csigaház Panzió Csíki Sör csillagok diabetes disznótor Dobos István Dürer Dürer Terem ebédmenü egészség egy szép nap Gyulán egyesületek Elek Tibor életképek elixbeer Elizabeth Hotel élővilág Élővíz-csatorna első hó emlékezés erdő Erkel Ferenc Erkel Ferenc Emlékház Erkel Ferenc Múzeum Erkel tér escape room esküvő évforduló évszakok extrém fagyi fegyverletétel Fehér-Körös fejlesztés Fekete-Körös ferencesek festő folyószabályozás forgatás fotó Freddie futás garantált program geocaching Géza Konyhája gomba Göndöcs Benedek Göndöcs-kert Grebb gumiland gyógyvíz Gyula (kul)túra Gyula ízei Gyula név gyulai csili Gyulai Iskola gyulai lekvár gyulai májas gyulai méz Gyulai Méz- és Mézeskalács Feszt gyulai nyár gyulai pálinka Gyulai Pálinkafesztivál gyulai piac gyulai sör gyulai vár Gyulai Vár Jazz Fesztivál Gyulai Várszínház Gyulai Virágok Fesztiválja gyulakult gyulavári kastély hagyományőrzés halottak napja hangulatok harang háromváros Harruckern havas Gyula hell pizza helyek Herendi Himnusz Hlásznyik Attila horgászat I love Gyula idesüss InkPanther ízek Janicsák Veca játék Jojo Mayer Jókai Mór kajak-kenu kanári Kapus-híd karácsony karitatív hotel Kastély Zenei Napok kastélyok Kézműves Cukrászda Kézműves Sörfesztivál kiállítás királylátogatások Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési kiskastély-szárny Kisökörjárás kisvonat Knezic kocsma kocsmatúra Kóhn Dávid Kolbász- és Sódarmustra Komló konferencia konkurenciaharc konyha ördöge könyvtár koporsós fürdő Körös-völgyi Sokadalom kovács KÖVIZIG közösség Kreinbacher kultúra kútfúrás Ladics Ház Magyarország legszebb városai Magyarváros Manoya Marcos marketing Mátyás-kálvária mesélő falak Minden Magyarok Nemzetközi Néptá mindenszentek MNL Mogyoróssy János mosoly doktor mr piano műemlék műemlékvédelem műkincs művészek művésztelep Nagyszalonta Nagyvárad Németváros Nemzeti Vágta népművészet NERVE nyári évad Odalent Önkéntes Tűzoltó Egylet ostrom ősz otthon bárhol paprika paragility Partfürdő Patrióta Páva tanya Péterfy Bori & Love Band Petőfi Pick pite pizza programok Red Hole Music reformáció régészet rendezvény repülés retro Ride Zone Romantika Panzió Rondella RTL Scherer Sióréti Lovas Centrum solymászat sonka Sörpatika specialty kávé Stéberl András Stefánia-szárny study tour sült tök szabadidő Szabó Zé Szabó László Szálinger Balázs szállás Szanazug Szász János szauna Százéves Cukrászda szelfipont személyre szabott históriák szenior Szent Miklós park szerelmesek hete szilveszter színjátszás szivárvány sztorik Szűcs Krisztián SZŰCSINGER szuvenír tavasz tél templom tériszony természetesen Gyula Tibet Tisza István tiszavirág tisztaság tömlős gát Tourinform újraindulás uradalom útikalauz Várkert Városerdő városháza városnézés Várszínház vásár Végvári Napok végvári vitézek verseny Viharsarki Sernevelde Világóra Villa Harmónia virágok virágok a gasztronómiában Virágos Magyarországért virtuális időutazás víztorony wellness Wenckheim Zozo Kempf

Kereskedem, tehát vagyok

murmir / 2017.10.05.
0 Hozzászólások

Gyula, a vásárváros

 

225 évvel ezelőtt, egészen pontosan 1792. október 5-én, fontos, a város fejlődését meghatározó dolog történt: Gyula jogot nyert arra, hogy heti vásárokat tartson. Persze már sokkal régebben rendeztek itt vásárokat, az első kiváltságokat a település még megalapítójától, Károly Róberttől kapta, melyek közül a bíró- és elöljáró-választás joga volt az első és legfontosabb, amit a vásárjog követett. Így válhatott Gyula a vidék központjává. Igaz, még nem volt igazi város, de a település a falvaknál már jóval élénkebb községi életet élt.

 

vásár

 

Az Anjou-házi uralkodók és a Losonciak alatt jöttek az újabb kiváltságok: az önkormányzat és a vámmentesség. E kettő kellett ahhoz, hogy Gyula valóban várossá fejlődjön. A vásározás az 1500-as évekre szintet lépett, főleg, mivel a lakosság legfőbb foglalkozása az állattenyésztés volt. A lótenyésztés kimondottan nagy hírnévnek örvendett, 1500-ban volt olyan alvárnagy, akinek 100 lova legelt a határban. E mellett Brandenburgi György őrgróf élénk kereskedelmet folytatott az uradalomban összeszedett szarvasmarhákkal. A feljegyzésekből kiderül, hogy ez idő tájt volt már Szent György-napi, pünkösdi Szent Elek-napi vásár is, melyeken több száz marha cserélt gazdát.

 

vásár

 

Mátyás uralkodása alatt Gyula olyan kedvezményekkel gazdagodott, melyeket egyetlen magánföldesúr sem adhatott: felmentést mindennemű vám fizetése alól, ha saját maguk által készített vagy termesztett javaikról volt szó. Ezzel Gyula a szabadalmazott városok közé emelkedett. A hódoltság alatt a törökök felvirágoztatták a szarvasmarha-kereskedelmet és a keleti árucikkek forgalmát, a kereskedőket pedig fegyveres vitézekkel őriztették a sokadalmakkor. Ekkoriban dívott ugyanis a „vásárütés”, melynek során a fizetetlen katonák rajtaütöttek a kereskedőkön.

 

vásár

 

A török kiűzése után elnéptelenedett a vidék, 1715-ben az egész megyében nem volt egyetlen piac sem, miután viszont Harruckern János György megkapta az uradalmat, a fejlődés újraindult. A báró a vásártartás jogát 1723-ban szerezte vissza Gyulának, ami jókora gazdasági jelentőséget biztosított a városnak (a szomszédos Békéscsaba 1840-ig nem nyerte el a vásártartás jogát). Kezdetben – az utak hiánya miatt – csak a vízi szállításra volt lehetőség, így a távolabbi községekkel nem igazán volt árucsere. Előbb a Fehér-Körösön, majd 1777-től a Fekete-Körösön is beindult a kereskedelem, főleg tűzifát, szerszámokat és faeszközöket szállítottak, amiknek Gyulán volt a kirakodó állomásuk, itt vásárolt Békés, Csanád és Csongrád megye lakossága, a hegyvidékiek meg itt vették meg tőlük a gabonát.

 

Három országos vásár volt évente, melyeket a mai Kossuth téren, a külső vásártéren és a vár előtti fapiacon tartottak meg. Hetipiac már Petik idejében (1784) is volt, de ezt csak a már említett 1792. október 15-én megkapott hetivásár-tartási jog szentesítette. Gyula ezzel nagyon fontos kereskedelmi központtá lett, s ezt a szerepét több, mint egy évszázadig meg is őrizte.

 

vásár

 

Az 1800-as évek végén évente négy országos vásárt tartottak a településen – a pénteki hetipiac mellett – ezek a téli Pál-napi vásár, a pünkösdi vásár, a nyári futó- vagy kisvásár és az őszi kisasszonynapi vásár voltak. A téli vásárok közül volt olyan, amin csak sertésből 100.000 darab cserélt gazdát, és az itteni árakat tekintették irányadónak az egész országban. A békési disznókat Bécsig, Drezdáig, Münchenig, Nürnbergig, sőt, Zürichig is elhajtották a vevők. Tavasszal a marha ment – vásáronként akár 40.000 darab –, míg ősszel a birka – 1855-ben 40 ezret hajtottak fel.

 

vásár

 

Az egész Alföld itt szerezte be a hegyvidékről származó faeszközöket és az építkezéshez szükséges faanyagot. A Pestről érkező kereskedők négy hétig is itt maradtak, a vásározók száma pedig megközelítette a 40 ezret. Számos feljegyzés maradt fent a XIX. század végéről, melyek szintén ékesen bizonyítják, milyen fontos kereskedelmi központ volt Gyula, de a vasút kiépítése – ami ugye elkerülte a várost – nem igazán kedvezett az itteni vásároknak, a trianoni békediktátum pedig megpecsételte a gyulai vásárok sorsát, de ez már egy másik történet…

 

Fotók: Nyelv és Tudomány, wikipedia, pinterest