A történelmi fürdőváros

Várfürdő Almásy-kastély gasztronómia gyulai kolbász múzeum szigeterőd 1848/49 2018 advent Ady Endre agility airwheel aktív Almásy Denise Andor bohóc apartman Aqua Hotel Gyula Arad arcok árvíz bagolyvár Bagyinszki Zoltán Bakonyi Péter Balla Géza Bartók Béla Békés Békéscsaba beszélő épületek Biga Bimbi biosör Bodoki Károly Bodoky Kávéműhely Böjt Gergő bonbon borterasz borvacsora búzamező Cadeau CEBA címer civil Corvin család Corvin Hotel Gyula Creppy PalacsintaBistro családi Csigaház Panzió Csíki Sör csillagok diabetes disznótor Dobos István Dürer Dürer Terem ebédmenü egészség egy szép nap Gyulán egyesületek Elek Tibor életképek elixbeer Elizabeth Hotel élővilág Élővíz-csatorna első hó emlékezés erdő Erkel Ferenc Erkel Ferenc Emlékház Erkel Ferenc Múzeum Erkel tér escape room esküvő évforduló évszakok extrém fagyi fegyverletétel Fehér-Körös fejlesztés Fekete-Körös ferencesek festő folyószabályozás forgatás fotó Freddie futás garantált program geocaching Géza Konyhája gomba Göndöcs Benedek Göndöcs-kert Grebb gumiland gyógyvíz Gyula (kul)túra Gyula ízei Gyula név gyulai csili Gyulai Iskola gyulai lekvár gyulai májas gyulai méz Gyulai Méz- és Mézeskalács Feszt gyulai nyár gyulai pálinka Gyulai Pálinkafesztivál gyulai piac gyulai sör gyulai vár Gyulai Vár Jazz Fesztivál Gyulai Várszínház Gyulai Virágok Fesztiválja gyulakult gyulavári kastély hagyományőrzés halottak napja hangulatok harang háromváros Harruckern havas Gyula hell pizza helyek Herendi Himnusz Hlásznyik Attila horgászat I love Gyula idesüss InkPanther ízek Janicsák Veca játék Jojo Mayer Jókai Mór kajak-kenu kanári Kapus-híd karácsony karitatív hotel Kastély Zenei Napok kastélyok Kézműves Cukrászda Kézműves Sörfesztivál kiállítás királylátogatások Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési kiskastély-szárny Kisökörjárás kisvonat Knezic kocsma kocsmatúra Kóhn Dávid Kolbász- és Sódarmustra Komló konferencia konkurenciaharc konyha ördöge könyvtár koporsós fürdő Körös-völgyi Sokadalom kovács KÖVIZIG közösség Kreinbacher kultúra kútfúrás Ladics Ház Magyarország legszebb városai Magyarváros Manoya Marcos marketing Mátyás-kálvária mesélő falak Minden Magyarok Nemzetközi Néptá mindenszentek MNL Mogyoróssy János mosoly doktor mr piano műemlék műemlékvédelem műkincs művészek művésztelep Nagyszalonta Nagyvárad Németváros Nemzeti Vágta népművészet NERVE nyári évad Odalent Önkéntes Tűzoltó Egylet ostrom ősz otthon bárhol paprika paragility Partfürdő Patrióta Páva tanya Péterfy Bori & Love Band Petőfi Pick pite pizza programok Red Hole Music reformáció régészet rendezvény repülés retro Ride Zone Romantika Panzió Rondella RTL Scherer Sióréti Lovas Centrum solymászat sonka Sörpatika specialty kávé Stéberl András Stefánia-szárny study tour sült tök szabadidő Szabó Zé Szabó László Szálinger Balázs szállás Szanazug Szász János szauna Százéves Cukrászda szelfipont személyre szabott históriák szenior Szent Miklós park szerelmesek hete szilveszter színjátszás szivárvány sztorik Szűcs Krisztián SZŰCSINGER szuvenír tavasz tél templom tériszony természetesen Gyula Tibet Tisza István tiszavirág tisztaság tömlős gát Tourinform újraindulás uradalom útikalauz Várkert Városerdő városháza városnézés Várszínház vásár Végvári Napok végvári vitézek verseny Viharsarki Sernevelde Világóra Villa Harmónia virágok virágok a gasztronómiában Virágos Magyarországért virtuális időutazás víztorony wellness Wenckheim Zozo Kempf

Magyar- és Németgyula egyesítése

murmir / 2017.10.01.
0 Hozzászólások

Ez nem volt egy egyszerű menet

 

A törökök kiűzetése után teljesen elnéptelenedett Békés megye sok községe közül egyedül Gyula éledt fel. Temesvár visszafoglalása után már nem volt szükség a milíciára sem a városban, a tábor kiürítése után viszont mindössze 22 családot számoltak össze a várban. Harruckern János Györgynek köszönhetően népesült be újra a település, aki németeket hívott ide, leginkább a Saar-vidékről és Baden-Württembergből, hiszen az 1723. évi 103. törvénycikk megengedte ezt, sőt, hat évig adómentességet is garantált a telepeseknek. Harruckern ezt is megfejelte: szabadalomlevelet adott az érkezőknek, gabonát kölcsönzött nekik, ingyen kapták az épület- és tűzifát, és 3 évig adómentességet élveztek, a szőlőműveseknek pedig még ennél is jobb feltételeket biztosított.

 

Harruckern János

 

A németek betelepedésével Gyula etnikailag a megye legérdekesebb települése lett, három nyelven beszélő, három valláson lévő lakossággal. A gyarapodás beindult – 1722-ben összesen 160 család élt Gyulán, 1730-ban viszont már 116 magyar, 100 német és 34 román családot írtak össze. Az újonnan beköltözötteket a régebbi lakosság nem valami szívesen fogadta, ezért Harruckern a belvárostól nyugatra, a Körös ágaitól körülvett szigetre (a mai Németváros területére) költöztette őket.

 

Elmondhatjuk tehát, a gyulai németek kezdettől fogva külön közösségi szervezetben éltek, amit az is igazol, hogy a házassági szerződéseken is a saját pecsétjük szerepelt, amit 1734-ben újra cseréltek, így ebben az esztendőben hivatalosan is megalakult Németgyula, lakói pedig – ahogyan Komáromy Miklóstól tudjuk – „magukat a valóságos Gyula városiaktól megkülönböztetni kívánván, maguknak a méltóságos uradalom engedelmével bírót választottak”.

 

terkep

 

Harruckern megosztotta a határt: Ajtós és Remeteháza egy része a németeké lett, a város ezzel teljesen kettészakadt. A határ a későbbi Báró Wenckheim Béla utca (a mai Béke sugárút) déli vége alatt húzódó Szent János-árka volt, a város egykori sáncárka, ami már a középkorban is megvolt. Az árkon egy híd vezetett át, 1856-ig itt állt Nepomuki Szent János szobra, ami ma a németvárosi templom melletti szoborfülkében látható.

 

szent jános

 

Több mint 100 évig maradt így a helyzet, az egyesülés irányába az első lépéseket 1848-ban tették meg. Schiffner Ede segédlelkész hathatós közreműködésének köszönhetően „kitörő lelkesedés és örömriadás között” a németvárosi lakosok a magyarvárosi városházához vonultak, ahol kijelentették, hajlandóak tárgyalásokat kezdeni a településrészek összeolvasztásáról. Németgyula a gazdasági függetlenségét az egyesülés után is fent kívánta tartani, ezt mindkét testület elfogadta, de abba a magyargyulaiak nem mentek bele, hogy a németeknek külön jegyzője legyen.

 

A feltételeket a május 26-ára összehívott népgyűlés is elfogadta, két nappal később a szerződést három egyenlő példányban ki is állították, Németh Antalt választották meg polgármesternek május 31-én. Aztán jött a galiba… Másnap ugyanis az ügyészi állás betöltéséről szavaztak, a hivatalra Kiss Lajos, Huszka Mihály és Szűcs János ügyvédeket jelölték, a legtöbben az utóbbira voksoltak, erre Németh azon nyomban  benyújtotta lemondását, kijelentve, hogy ő márpedig „megjegyzett emberekkel” hivatalt nem visel (Szűcsöt többször feljelentették korábban csalásért, igaz rábizonyítani semmit sem tudtak), és a gyűlésről is kivonult.

 

korospart

 

Nem lehetett meggyőzni a folytatásról, ahogy a közvetlenül utána lemondott Karassiay István bírót sem. Új polgármesterre és bíróra volt tehát szükség, végül Thezárovics János, németgyulai jegyző nyerte az előbbi, Huszka Mihály pedig az utóbbi pozíciót. Csakhogy a bíróválasztásba meg a magyargyulaiak kötöttek bele, mivel állításuk szerint sokan nem tudtak ugyanis közülük az egész procedúráról, így nem is szavazhattak.

 

Jöhetett tehát a harmadik választás, ami félbeszakadt, az előző napon még többségben lévő németgyulaiak közül ugyanis jó néhányan otthagyták a procedúrát. A magyargyulaiak ebből azt a következtetést vonták le, hogy a németgyulaiak megbánták az egyesítést, így a másnapra kitűzött bíróválasztásnak nem kisebb tétje volt, minthogy együtt tud-e maradni a két település.

 

varoshaza

 

Ezt a szavazást Szombathelyi Antal alispán javaslatára 4 nappal későbbre halasztották, és egy ideiglenes „kormányt” is alakítottak, meg egy bizottságot, melynek feladata az volt, hogy a „tisztújítási zavar okát kikeresse”. A bizottság házról-házra járva írta össze a lakosság véleményét – vajon tényleg óhajtják-e azt a bizonyos egyesülést? A magyargyulaiak körében 149-en szavaztak az egyesülés, 226-an a szétválasztás mellett, Németvároson se volt jobb a helyzet, a többség ott is a külön út mellett tette le a garast. A történet végén Németgyula visszakérte pecsétjét, amivel véget is ért a majd két hétig tartó nagy összeborulás.

 

Az abszolutizmus éveiben a hatalom a két várost mégiscsak szerette volna összeboronálni, de Németgyula ellenállásának köszönhetően – panasszal éltek az eljárás ellenében – ez nem jöhetett össze, a feladatok felosztása – egynegyedük Némegyuláé, háromnegyedük Magyargyuláé – is megmaradt.

 

terkep

 

1856 májusában Bonyhádi Gyula megyefőnök helyett Torkos Kálmánt nevezték ki, aki újra nekifutott az egyesítésnek. 1857. június 15-re „tanácskozmányra” hívta a két települési tanácsot és néhány előkelő polgárt. Azzal érvelt, hogy a közös feladatok (úrbéri viszonyok rendezése, Körös-szabályozás, árvízvédelem, iskola- és gyámügy) miatt eddig is együtt kellett dolgozniuk, a közigazgatásnak és a két város lakosságának jól felfogott érdeke tehát az egyesülés, amivel együtt járna a költségek csökkentése, a gyorsabb ügyintézés és a községi vagyon célszerűbb kezelése is.

 

A megyefőnök elég meggyőző lehetett, Boros István magyargyulai bíró, Bauer Alajos magyargyulai jegyző, Kálló József németgyulai bíró és Knaifel János németgyulai jegyző is kiállt az ügy mellett. Ezután egyáltalán nem meglepő módon a feltételeket mindenki elfogadta, nem volt akadálya annak, hogy Torkos Kálmán az összeolvasztást határozatban is kimondhassa.

 

hazasparok

 

Megegyeztek az új tanács szervezetéről és fizetéséről, a jegyzőkönyvet és a kimutatásokat felterjesztették a helytartósági osztályhoz. Az indoklásban a következők szerepeltek: Gyula három – magyar, német és oláh – részből áll, melyek közül a magyar és az oláh rész a kezdetektől egy politikai községbe volt szervezve, a német rész eddig önálló politikai községet alkotott. A telepítés óta az eredeti állapot lényegesen megváltozott, a német telepesek felvették a magyar szokásokat, s többségük jobban beszéli a magyar nyelvet a németnél. A Körös egykori határfunkciója – a meder feltöltése folytán – megszűnt, a városrészek lakossága a költözéseknek köszönhetően heterogénné vált, így Németgyulát sokkal inkább Magyargyula elővárosának kell tekinteni, mintsem önálló településnek.

 

Augusztus 20-án kinevezték az egyesített Gyula város tisztikarát, polgármesterré Brudkovszky Györgyöt tették. 160 évvel ezelőtt, 1857. október 1-én 10 órakor a felesketéssel megkezdte működését az új tanács és a községi választmány, hamarosan elkészült Gyula város pecsétje és a házszámozást is egységesítették, Németgyula és Magyargyula pedig végre egyesült.

 

A térképek forrása: Hungaricana

Fotók: OSZK, Tóth Ivett, Hungaricana, Gyula város története