A történelmi fürdőváros

Várfürdő Almásy-kastély gasztronómia gyulai kolbász múzeum szigeterőd 1848/49 2018 advent Ady Endre agility airwheel aktív Almásy Denise Andor bohóc apartman Aqua Hotel Gyula Arad arcok árvíz bagolyvár Bagyinszki Zoltán Bakonyi Péter Balla Géza Bartók Béla Békés Békéscsaba beszélő épületek Biga Bimbi biosör Bodoki Károly Bodoky Kávéműhely Böjt Gergő bonbon borterasz borvacsora búzamező Cadeau CEBA címer civil Corvin család Corvin Hotel Gyula Creppy PalacsintaBistro családi Csigaház Panzió Csíki Sör csillagok diabetes disznótor Dobos István Dürer Dürer Terem ebédmenü egészség egy szép nap Gyulán egyesületek Elek Tibor életképek elixbeer Elizabeth Hotel élővilág Élővíz-csatorna első hó emlékezés erdő Erkel Ferenc Erkel Ferenc Emlékház Erkel Ferenc Múzeum Erkel tér escape room esküvő évforduló évszakok extrém fagyi fegyverletétel Fehér-Körös fejlesztés Fekete-Körös ferencesek festő folyószabályozás forgatás fotó Freddie futás garantált program geocaching Géza Konyhája gomba Göndöcs Benedek Göndöcs-kert Grebb gumiland gyógyvíz Gyula (kul)túra Gyula ízei Gyula név gyulai csili Gyulai Iskola gyulai lekvár gyulai májas gyulai méz Gyulai Méz- és Mézeskalács Feszt gyulai nyár gyulai pálinka Gyulai Pálinkafesztivál gyulai piac gyulai sör gyulai vár Gyulai Vár Jazz Fesztivál Gyulai Várszínház Gyulai Virágok Fesztiválja gyulakult gyulavári kastély hagyományőrzés halottak napja hangulatok harang háromváros Harruckern havas Gyula hell pizza helyek Herendi Himnusz Hlásznyik Attila horgászat I love Gyula idesüss InkPanther ízek Janicsák Veca játék Jojo Mayer Jókai Mór kajak-kenu kanári Kapus-híd karácsony karitatív hotel Kastély Zenei Napok kastélyok Kézműves Cukrászda Kézműves Sörfesztivál kiállítás királylátogatások Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési kiskastély-szárny Kisökörjárás kisvonat Knezic kocsma kocsmatúra Kóhn Dávid Kolbász- és Sódarmustra Komló konferencia konkurenciaharc konyha ördöge könyvtár koporsós fürdő Körös-völgyi Sokadalom kovács KÖVIZIG közösség Kreinbacher kultúra kútfúrás Ladics Ház Magyarország legszebb városai Magyarváros Manoya Marcos marketing Mátyás-kálvária mesélő falak Minden Magyarok Nemzetközi Néptá mindenszentek MNL Mogyoróssy János mosoly doktor mr piano műemlék műemlékvédelem műkincs művészek művésztelep Nagyszalonta Nagyvárad Németváros Nemzeti Vágta népművészet NERVE nyári évad Odalent Önkéntes Tűzoltó Egylet ostrom ősz otthon bárhol paprika paragility Partfürdő Patrióta Páva tanya Péterfy Bori & Love Band Petőfi Pick pite pizza programok Red Hole Music reformáció régészet rendezvény repülés retro Ride Zone Romantika Panzió Rondella RTL Scherer Sióréti Lovas Centrum solymászat sonka Sörpatika specialty kávé Stéberl András Stefánia-szárny study tour sült tök szabadidő Szabó Zé Szabó László Szálinger Balázs szállás Szanazug Szász János szauna Százéves Cukrászda szelfipont személyre szabott históriák szenior Szent Miklós park szerelmesek hete szilveszter színjátszás szivárvány sztorik Szűcs Krisztián SZŰCSINGER szuvenír tavasz tél templom tériszony természetesen Gyula Tibet Tisza István tiszavirág tisztaság tömlős gát Tourinform újraindulás uradalom útikalauz Várkert Városerdő városháza városnézés Várszínház vásár Végvári Napok végvári vitézek verseny Viharsarki Sernevelde Világóra Villa Harmónia virágok virágok a gasztronómiában Virágos Magyarországért virtuális időutazás víztorony wellness Wenckheim Zozo Kempf

Szigeterőd-program 3.

Liska András / 2016.11.17.
0 Hozzászólások

Ásatások a gyulai Várkertben – folytatás

 

A kutatás első lépéseit taglaló cikk és az ásatásokról szóló írás után, a régészeti feltárás újabb két kiemelten érdekes pontjával folytatjuk a Szigeterőd-projekt bemutatását, továbbra is Liska András főmuzeológus, az Erkel Ferenc Múzeum régésze segítségével.

 

szigeterod


A huszárvárat és a belső várat elválasztó palánk és vizesárok problematikája

 

A 2015-ös őszi ásatási idény részben a tavaszi ásatások eredményeinek pontosítását, részben pedig új, eddig kutatatlan részek ásatását célozta. Az újabb feltárási szelvények kijelölésével együtt újabb térképező talajfúrásokat is végeztünk részben a feltárások kiváltására, részben pedig a feltárással nem kutatható pontok vizsgálatára. Az ásatási és a fúrási módszerek célszerű ötvözésének eredményeképp megtaláltuk a palánkerődítés eddig szinte alig kutatott szakaszát, a huszárvárat a belső vártól elválasztó várárkot és palánkfalat, amely a palánkerődítés két hosszanti oldalára merőlegesen húzódva, mintegy kettéosztja a vár teljes területét.  A várépület előtt elhelyezkedő, jelenlegi rendezvénytér közepén nyitott ásatási szelvénnyel a mesterségesen kialakított belső vizesárok D-i partját és a medernek a nagyobb részét találtuk meg. A területet nagyon vastag, 18–19. századi feltöltés fedte, ebbe a feltöltésbe mélyítettük az ásatási szelvényünket. A szelvény alján, kb. 250 cm-es mélységben kezdett jelentkezni az előző feltöltési rétegektől jól elkülöníthető, szürke színű, iszapos, sok szerves anyagot tartalmazó réteg, amelyet egy egykori vízmeder hosszú idő alatt feliszapolódott maradványának határoztunk meg. A feltörő talajvíz miatt ezt a szelvényt sem tudtuk 280–300 cm-nél mélyebbre ásni, ám nagyon fontosnak tartottuk, hogy az előbukkant iszapréteg horizontális és vertikális kiterjedését és megismerjük. Így a talajvíz szintje alatti rétegeket talajfúrásokkal kutattuk. Így találtuk meg a belső várárok É-i szélét, valamint a vele párhuzamosan futó, belső palánkerődítést is. Az ásatással és talajfúrásokkal kiegészített kutatások alapján egy csaknem 30 méter szélességű, mesterségesen kialakított, belső várárkot lehet rekonstruálni, amelynek a feltöltődéséről is sok információt gyűjtöttünk. A várat két részre tagoló, mesterséges árok évszázadokon keresztül nyitva volt, iszapos feltöltődésének a története jól dokumentálható. A belső várárok D-i partján feltárt egyik objektumból egy különleges lelet, egy posztójelölő ólomplomba is előkerült. Az 1558 és 1603 közötti időszakra keltezhető plomba az Angliából származó minőségi posztó védjegye volt. A végvári zsoldos katonák fizetségük egy részét posztóban kapták, az ólompecsét is így kerülhetett a gyulai vár területére, még minden bizonnyal 1558 és 1566 között. A plomba egyik oldalán Anglia régi címere, a másik oldalon a Tudor-rózsa látható.

 

szigeterod

 

A vár 1566. évi ostroma idején óriási szerepe volt a most sikeresen lokalizált, belső védelmi vonalnak.  A várostrom időrendjét dokumentáló korabeli tudósítások abban határozottan egybecsengenek, hogy a huszárvár feladásának az időpontja 1566. július 24. körül lehetett. A már védhetetlenül megrongálódott, részben minden bizonnyal leégett huszárvárból a várvédők kb. kéthetes intenzív ostrom után kénytelenek voltak a belső várba visszavonulni. Ám ez a visszavonulás olyan gyorsan kellett, hogy megtörténjen, hogy még a két, palánkkal erősített várszakasz közötti hidat is alig tudták lebontani maguk mögött. Ezt követően, a kisebb kiterjedésű, ám magas és vastag palánkerődítéssel körbevett belső várba szorultak vissza Kerecsényi katonái. Az oszmán ostromlók ekkor már a huszárvár területén állították fel az ágyúikat, és ebből az irányból sokkal közelebbről tudták lőni a belső várat. A gyulai vár ostromának egyik rejtélye, hogy a nagyobb kiterjedésű huszárvár feladását kikényszerítő válsághelyzet után hogyan is tudták a várvédők még további 4 hétig tartani a belső várat, hiszen a szintén több forrásból ismert tűzszünet ideje csak valamikor 1566. augusztus 20-a után érkezett el. A várat ostromló Pertev pasa a huszárvár elfoglalása után elrendelte a palánkfalak oldalról történő lövetését, hogy a rézsűsen kilőtt ágyúlövedékek verjék le az agyagot és a földtöltést a palánk fából készült szerkezetéről, és az így lecsupaszított cölöpöket pedig majd könnyebben felgyújthassák a török aknászok. A palánkot mégsem sikerült meggyengíteni, és sikeres, nyílt rohamot indítani. Ennek az egyik magyarázata lehet, hogy a vár legvédtelenebb, D-i, a huszárvár felőli szakaszát éppen ez a most feltárt 30 méter széles vizesárok védte, feltehetőleg mocsaras, alig áthatolható védelmi vonalat képezve a palánknak ezen a nehezen védhető részén.

 

szigeterod

 

A 2015-ös őszi feltárás egyik szakaszán, a palánkerődítés K-i oldalának közepe táján az előzetes adatgyűjtés alapján csak nagyon kis területen lehetett volna régészeti kutatást végezni a közműfedettség miatt, itt a palánk feltételezett nyomvonalának csak egy egészen kis része maradt szabadon. Az őszi ásatási idény megkezdését követően derült ki, hogy a huszárvárnak a jelenlegi Csónakázótó felőli részén egy, az Almásy-kastély Látogatóközpont épületének elektromos ellátását szolgáló, nagyfeszültségű földkábelt terveznek építeni, amelynek a nyomvonala keresztülmetszi a huszárvár palánkjának azt az egyetlen részét, amely még esetleg a későbbiekben – ha kisebb felületen is – de kutatható lenne. Az elektromos vezeték lefektetését követően ez a lehetőség megszűnik, ezért úgy határoztunk, hogy a vezetéképítés megkezdése előtt ezen a szakaszon is nyitunk egy ásatási szelvényt. A feltárás itt is sikeres volt, megtaláltuk a palánk részletét a huszárvár területén. A döngölt palánknak a belső, védett oldal felőli szélső cölöpsorához tartozó néhány cölöphelyet is dokumentáltuk. A palánk szélességét ezen a részen kiegészítő talajfúrásokkal határoztuk meg azon a területen, ahol a közműfedettség miatt már nem lehetett ásni. A várbelsőnek egy szakaszát is sikerült kiásnunk, ebből az ásatási szelvényből számos remekül kiegészíthető török kori kerámiatárgy, alapvetően a török étkezési kultúrához köthető talpas tálak és más, mázas edények töredékei kerültek napvilágra.

 

szigeterod

 

A rondella melletti oldalsó védmű kutatása

 

Az őszi ásatási idény egyik legkomolyabb eredménye a Dürer Terem hátsó bejárata és a Rondella előtti gödör közötti területére lokalizálható, a palánk síkjából Ny-felé kiugró, nagyobb méretű, oldalsó védmű feltárása volt. A szabálytalan formájú bástya a palánkerődítést ábrázoló térképeken és rajzokon is látható, ugyan egymástól jelentősen eltérő formában. Von der Porten 1695. évi ábrázolásán megjelenik a nyugati és a keleti oldalon is egyaránt egy-egy, a várfalon kívülre nyúló védőmű, amelyet a Lambion-féle ábrázolás tenalion névvel illet. Oross András szerint ez egy nagyobb mellvéd lehetett, amely a katonaság védelmére szolgált, hogy biztonságosan tüzelhessenek az ellenségre azokon a helyeken, ahol nagyobb támadás volt várható.  Azonosítottuk a védmű Ny-i frontját, és adatokat gyűjtöttünk építési szerkezetéről is. A különböző korszakokban készült rajzos felvételeken látható eltérő ábrázolás talán ennek az oldalsó védműnek a többszöri átépítését is jelzi. A későbbiekben egy nagyobb felületű feltárással tisztázni szükséges a védműnek vagy bástyának a pontos formáját. A védmű vázát alkotó, tölgyfából készült, ácsolt szerkezet több gerendáját is épségben kiemeltük, közöttük olyan darabokat, amelyek konzerválást követően kiállításban is bemutathatók lesznek. A tölgyfából készült szerkezeti elemek „in situ” helyzetben történt dokumentálása jelentősen elősegíti az építéskori szerkezet rekonstruálását. Ezen a helyszínen a magasan álló talajvíz ellenére megtaláltuk mind a függőlegesen levert cölöpsorokat, mind pedig a függőleges elemeket vízszintesen összekötő gerendázat maradványait is.

 

Folytatjuk!