A Mátyás-ereklyetartó kálváriája

2017.08.26.

A gyulai vár egyik legizgalmasabb emléke

 

Knézich Károly eltört kardja minden kétséget kizáróan a Gyulai vár egyik legismertebb relikviája. Az egykori honvéd vezérőrnagy a hajdani Wenckheim-kastély (jelenleg Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont) előtt egy boros szekér kereke elé téve törette el fegyverét. (A szabadságharc leverését követően, 1849. augusztus 23-án 1300 honvédkatonát, illetve a tizenhárom aradi vértanúból tízet, köztük Knézich Károlyt is Gyulán fegyverezték le az osztrák és orosz katonák.) Azt viszont kevesen tudják, hogy a középkori téglavár egyik legizgalmasabb tárgyi emléke egy olyan ereklyetartó volt, amely Burgundiában készült és a budai palotát megjárva került Gyulára. Az úgynevezett Mátyás- vagy Corvin-kálvária megtévesztő módon az utolsó ismertebb tulajdonosairól, Hunyadi Mátyásról és annak törvénytelen fiáról, Corvin Jánosról kapta a nevét. Corvin 1482-ben kapta meg a gyulai uradalmat édesapjától, ezért valószínűleg 1482–1490 között került a kálvária az egykori vármegyeszékhelyre.

 

mk_05_Mudrk_Attila.jpg

 

A kálvária eredetéről annyit tudunk, hogy egy francia ötvös munkája és 1402-ben Merész Fülöp burgundi fejedelem kapta újévi ajándékba feleségétől, Flandriai Margittól. Arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy az értékes műkincs hogyan került a Magyar Királyság területére.


Egyes feltételezések szerint az ereklyét Isabeau francia királyné adta Luxemburgi Zsigmondnak, amikor a magyar király az 1414-es Konstanzi Zsinat után Angliába utazott és útközben Párizst is érintette. Isabeau nemes gesztusának hátterében valójában egy diplomáciai érdek húzódott.  A francia királynő arra törekedett, hogy Zsigmond jóindulatát elnyerje, mivel egy kontinentális szövetségest látott benne az angolok ellen vívott háborúban. (Zsigmond látogatása a százéves háború idejére esett, nem sokkal a franciák azincourt-i veresége után.) Az már más kérdés, hogy a német-római császári címmel is rendelkező Zsigmond köpönyegforgatónak bizonyult, mivel a francia királynőnek tett hűsége ellenére átpártolt V. Henrik oldalára, amikor a szigetországba érkezett. (V. Henrik angol uralkodó felvette Luxemburgi Zsigmondot a „Térdszalag-rend” tagjai közé és bőségesen megajándékozta.)

 

mk_04_Mudrk_Attila.jpg


Egy másik teória szerint az ereklye Budára kerülése Isabeau testvéréhez, III. (Szakállas) Lajoshoz köthető. A Zsigmond királlyal baráti viszonyt ápoló Szakállas Lajos több évig tartózkodott a budai palotában és ottléte alatt drága ajándékokkal halmozta el az uralkodót. Valószínűleg ekkor került a műkincs Magyarországra.


A kálvária Gyulára kerülése részben Mátyás trónutódlási intézkedéseinek köszönhető. Az 1470-es években az uralkodót egyre jobban foglalkoztatta a hatalom átörökítésének kérdése, ezért várakkal és ingóságokkal próbálta biztosítani fia számára a hatalmat. A birtokadományok között megtalálhatjuk a gyulai uradalmat, míg a vagyontárgyak lajstromában az ereklyetartót. Ezek az adománylevelek hiteles bizonyítékai annak, hogy az ereklyét Corvin János vitette a későbbiekben Gyulára.

 

mk_01_msolat_can.pastilla.jpg


A kálvária kapcsán más érdekes kérdések is felmerülnek. Például, hogy kinek a parancsára cserélték le a kálvária talprészét, és hogy miért volt szükség erre? A válasz megértéséhez először is ismerni kell a műkincs felépítését. A felső rész 15. századi francia motívumokkal van díszítve, a talpazaton pedig reneszánsz stílusjegyek figyelhetők meg. Ennek alapján a művészettörténészek arra a következtetésre jutottak, hogy a megrendelő személye Mátyás király lehetett. Egyrészt a reneszánsz művészeteket kedvelő uralkodóról közismert volt, hogy szép számmal hívott meg itáliai mesterembereket az udvarába, másrészt egy olyan Mátyás-címer található a talpazaton, amelyet az uralkodó rendszeresen használt cseh királlyá választása után (1469).


És hogy miért volt szükség a talprész cseréjére? A válasz a király gyakori utazásaiban keresendő. A közép- és koraújkori rossz útviszonyok miatt a szállítás rendkívül nehézkes volt, így igyekeztek mindent praktikusan, szétszerelve elhelyezni a kocsikon. Valószínűleg ez volt az oka annak, hogy az új talp kisebb súlyú és leszerelhető lett.

 

mtys-klvria_nyit.jpg


Végezetül két kérdés maradt. Hová és miért tűnt el az ereklye Gyuláról? Annyi bizonyos, hogy Corvin János pénzzavarokkal küszködött az 1490-es években és a korabeli leírások szerint (Kinizsi Pál 1494-es, Temesváron kelt oklevelei szerint.) 5200 forintnyi adósságáért cserébe több ötvöstárgyat eladott – beleértve az ereklyét is – Bakócz Tamás egri püspöknek, későbbi esztergomi érseknek. (A pápaválasztások során mind ez idáig Bakócz Tamásnak volt a legnagyobb esélye arra, hogy magyarként a pápai trónra üljön.) Ennek az adósügyletnek köszönhető, hogy a kálvária jelenleg nem Gyulán, hanem az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstárban található.

 

Bibliográfia:

1. Cséfalvay Pál: A Mátyás-kálvária. Közlemények.

2. A Gyulai vár kápolnájában található leírás.

 

Fotók: Mudrák Attila, can.pastilla

A visitgyula ajánlatai