Amikor drágább a folt a ruhánál

2017.09.17.

Az Önkéntes Tűzoltó Egylet megalapításáról

 

Dobay János nyomdatulajdonos, lapszerkesztő, könyv- és lapkiadó, majd a város polgármestere már 1863-ban (épp 10 évvel polgármesterré választása előtt) mozgalmat indított egy tűzoltóegylet alapítása érdekében. De mi az, ami elsőre sikerül? A jó Dobay konok fickó lehetett, nem adta fel, 1869-ben újra megpróbálta, ekkor már sikerrel – még az évben megalakult az első önkéntes tűzoltó egylet, mely egyben tornaegyletként is funkcionált. A képviselőtestület támogatta is őket, ahogy illik, adott nekik két fecskendőt már a legelején, de így is csak 1874-ig tudtak működni.

 

petofi_ter_1901.jpg

 

Nem csak Dobay érezte, hogy fontos ügy ez, 1875-ben egy bizonyos Ferenczy Alajos kezdeményezte, hogy alakuljon egy önkéntes tűzoltó egylet és egy 9 fős hivatásos tűzoltó testület Gyulán. 1875. december 28-án a testület elvben el is határozta az alapítást, de a határozat végrehajtására nem került sor. 1881-ben újra napirendre került a történet, de a testület ezúttal kerek perec elutasította a kérelmet „(…) egyrészt a város nyomasztó anyagi viszonyaira való hivatkozással, másrészt azért (…), mert a tűzeseteknél a nagy tömegben megjelenő lakosság oly önfeláldozó munkásságot fejt ki, hogy egy költséges tűzoltó testület felállítása nem mutatkozik szükségesnek.” (Scherer 1938.)

 

17__490x300_eloviz_korospart_1891.jpg

 

Szép dolog az, hogy ilyen aktív a lakosság, meg az is, hogy a város vezetése is tudja, hogy számíthat a polgárok közreműködésére, de ez pont az a fajta halogatás, meg „költségkímélés”, ami előbb-utóbb visszaüt. Persze így is lett, 1882. március 25-én (Gyümölcsoltó Boldogasszony napján) déli fél egykor ütött be a krach, a józsefvárosi Gróh Ferenc utca 15. szám (avagy a Such János-féle 860. számú ház) nádteteje meggyulladt, és hála az erős déli szélnek, percek alatt lángba borult az egész városrész a temetőig és a Holt-Körösig. Békéscsabáról és Békésről is jöttek segíteni, de nagyon nehezen ment az oltás, mert még a kútágasok is elégtek. Éjfélre azért sikerült megfékezni a tüzet, az eredmény: 100.000 forintnyi kár és 51 elégett épület… Megérte spórolni, nem?

 

010_gyula_bekevarmegye_szekhaza_1910.jpg

 

Ez után végre leesett a tantusz a városházán is, 1885 áprilisában 12 fős hivatásos tűzoltó testület felállítása mellett döntöttek, és kezdeményezték egy önkéntes egylet létrehozását is, ami éppen 131 éve, 1886. szeptember 17-én alakult meg, elsőként Békés megyében. Innentől már nem vették félvállról a védekezést, 1890-ben távbeszélővel kötötték össze a tűzoltó laktanyát és a nagytemplom tornyát, 1893-ban felavatták az önkéntes tűzoltók zászlaját, 1899-ben pedig felszentelték új laktanyájukat az Élővíz-csatorna partján. Az egyletet az első világháború elsorvasztotta, de 1925-ben újjáéledt. 9 évvel később, 1934. május 6-án az önkéntes tűzoltó egylet városi tűzoltósággá alakult át, innentől kezdve egyre inkább a hivatásosok vették át a feladatot, végül a Gyulai Önkéntes Tűzoltótestület 1945-ben beszüntette működését.

 

Fotók: gyulaanno.hu

A visitgyula ajánlatai