A gyulai Petőfi-szobor kalandos története
![IMG_8851.jpeg](/media/thumbs/im/g8/85/img_8851jpeg-33d0236c-3262482.jpeg)
Ferenczy Béni, az 1848-as forradalom centenáriumára készült alkotása nyilvános (?) pályáját Budapesten kezdte, a Nemzeti Galéria pincéjében. Nem véletlen, hogy ott ragadt, elég látványosan szakított az akkoriban divatos idealizált „lánglelkű költőóriás” Petőfi-képpel. Pedig Genthon István a kivételes műveltségű tudós, művészetkutató szerint Ferenczy „az elmúlás és az el nem múlható halhatatlanság irtózatos konfliktusában” örökítette meg Petőfit, azóta pedig – látva az időközben fellelt és közismertté vált dagerrotípiát – már tudjuk, mennyire el is kapta a szobrász a költő karakterét.
![Petfi_Sndor.jpg](/media/thumbs/pe/tf/is/petfi_sndorjpg-33d0236c-3262492.jpg)
Egressy Gábor(?): Petőfi Sándor portréja (dagerrotípia, 1844 v. 1845) Escher Károly retusált és a dagerrotípiához képest (vélhetően a valós helyzetbe) oldalfordított reprodukciója.
Mondhatjuk, a közvélemény egyöntetűen utálta az elkészült művet. Oké, csak majdnem mindenki! Enyedi G. Sándor, az akkori gyulai tanácselnök 1956 után, egy kiállításon figyelt fel a szoborra, lecsapott rá, megszerezte a városnak, ahol 1960-ban fel is avatták a Petőfi tér viszonylag kis területéhez arányaiban tökéletesen illő művet.
A gyulaiak persze egy emberként hördültek fel, amikor lekerült róla a lepel – Ekkora lett volna a nemzet költője? Ki ez a törpe? Petőfi Sándor? Inkább csak Sanyika! – Rajta is ragadt a név.
Volt viszont, aki ennél is továbbment, a szavakat tett követte, nem sokkal az avatás után részeg fiatalok letörték a kardját és az Élővíz-csatornába dobták. Arról az éjszakáról tanúskodik Győri László, orosházi születésű költő 1980-as verse is: „Kardja pengéje letörve/ markában puszta markolat/ pengéje szeszláng részegeknek/ szobra tövébe rókáztak ők”. A szablya nem is került elő, persze gyorsan hegesztettek neki egy másikat.
![IMG_8845.jpeg](/media/thumbs/im/g8/84/img_8845jpeg-33d0236c-3262498.jpeg)
A harag azóta a múlté, a város és a szobor szépen összeszokott, büszkén mutogatjuk mindenkinek, kihangsúlyozva, hogy a gyulai helyszín mellett még a világ három másik pontján is összefuthatunk Sanyikával.
Gyulán itt áll:
Milánóban a híres Ambrosiana könyvtár udvarán:
Quitoban az Ecuadori Kulturális Központ előtt:
![petfi_quito15.jpg](/media/thumbs/pe/tf/iq/petfi_quito15jpg-33d0236c-3262520.jpg)
Fotó: cruz.blog.hu
Ungváron a Petőfi Sándor téren
![Petfi-szobor_Ungvr_2.jpg](/media/thumbs/pe/tf/is/petfi-szobor_ungvr_2jpg-33d0236c-3262526.jpg)
Fotó: Varga Attila
Fotók a gyulai szoborról: Tóth Ivett