Mit tetszik 24 ezerért?

2017.10.25.

Egy malmot szőlővel, esetleg egy megyét?

 

Nagyot fordult a Viharsarok sorsa, amikor 1720. október 25-én Than János Ádám, a szegedi kincstári jószágigazgató átadta a gyulai uradalmat báró Harruckern János Györgynek. Talán nem túlzás második honfoglalásnak nevezni ezt az időszakot, ha már a város történetének talán legnagyobb tudora, Scherer Ferenc is így tett. Harruckern ez az 1664-ben, a felső-ausztriai Schenkefeldenben, egy takácsmester fiaként született férfiú, hatalmas karriert futott be, ma a bécsi Szent István templom kriptájában nyugszik.

 

 

Felemelkedése gyors volt: 1689-ben az alsó-ausztriai udvari kamarai számvevőszéknél számtiszti pozícióban találjuk, 1692-ben már hadi élelmezési biztos, 1697-ben pedig kamarai biztos volt az aradi vár építésénél. Ekkor, átutazóban ismerte meg Békés megyét. 1701-től élelmezési igazgató volt Olaszországban, 1708 és 1713 között pedig a németalföldi hadsereg élelmezését vezette. 1710-től udvari kamarai tanácsosként tevékenykedett, 1718-ban birodalmi lovaggá nevezték ki.

 

Harruckern_Jnos_Gyrgy_1664-1742.jpg

 

1719-re úgy érezte megszolgálta a jutalmat, amivel a kancellária is egyetértett, ki is számolták, hogy 24.000 forint jár neki. Harruckern az összeg fejében e budai hévízen épült malmot és a mellette fekvő szőlőt kérte, vagy, ha ez nem megoldható, akkor Gyula, Békéscsaba, Gerla, Doboz, Békés, Ladány, Gyarmat, Vésztő és Öcsöd településeket.

 

az_uradalom.jpg

 

Na itt álljunk meg egy pillanatra! Vajon milyen állapotok lehettek itt, ha a 9 település értéke megközelítőleg megegyezett egy budai maloméval és egy szőlőültetvényével? Valószínűleg botrányosak, amit jól illusztrál, hogy a magyar kamara a malmot nem engedte, de a községekre rábólintott, már ha Harruckern kifizeti a felárat, mert csak nem eszik olyan forrón azt a kását.

 

gyula_1700.jpg

 

1719. október 7-től december 1-ig fel is mérték a pontos értéket, de belekalkulálták Gyoma és Szeghalom árát is, majd szépen levonták a gazdatiszt fizetésének tőkéjét, a végösszeg 26.530 forintra rúgott. Na, ezen aztán leesett mindenki álla a bécsi udvarban… Hogy lehet 11 község értéke ilyen kevés? Elő is vették a már említett szegedi kincstári jószágigazgatót, Than János Ádámot. Nem lehet, hogy rosszul számoltak valamit?

 

gyula_ltkpe.JPG

 

Than 1720. október 3-án írt jelentése alapján a válasz egyértelmű volt: nem történt itt semmiféle hibás kalkuláció. A környéken olyan szegények voltak a lakosok, hogy hárman-négyen kellett összefogjanak, ha egy ekébe vagy szekérbe akartak fogni, a jobbágyok nagyobb része szökevény volt, akiket régi uraik visszaköveteltek, így szökdöstek össze-vissza, ipar és kereskedelem egyáltalán nem volt a megyében, Gyulán kívül még egy szőlőskertet se lehetett találni. A kamaránál erre belátták, tényleg nem ér többet az egész, mint az a budai malom, meg a szőlők…

 

13_gyulai_panorama_1742.jpg

 

1720 október 25-én átadták neki az uradalmat Gyula és Szentes kivételével (előbbit újra kellett becsülni – az értéke 7.948 Ft; utóbbira meg csak később jelentkezett be Harruckern). Közben megalakult Köröstarcsa, illetve hozzácsaptak még néhány pusztát az adományhoz: Szénás, Királyság, Kondoros – e három értéke 1.230 Ft; Halásztelek, Murony, Orosháza, Sima, Simasziget, Sopron (na nem az…) és Szarvas – mindösszesen 300 Ft. Utóbbiak értéke azért volt olyan csekély, mert nem volt rajtuk sem fa, sem víz.

 

baro_Harruckern_Janos_Gyorgy.jpg

 

Harruckern kiegészítette a listát Székudvarral, és a hozzá tartozó pusztákkal, úgymint Elekkel, Szentmártonnal, Péllel. A teljes különbözet a 24.000-hez képest 13.000 forintra rúgott, 1722-ben Harruckern ezt szépen ki is fizette. Azon év március 28-án „honfiúsítást nyert”, 1723. május 3-án magyar nemesi jogon is megkapta az uradalmat, augusztus 10-én magyar törvények szerint is beiktatták, 1729-ben pedig megkapta a magyar bárói méltóságot is.

 

02_06_01.jpg

 

1732-ben volt még egy kérelme: voltak olyan puszták a térségben, melyeket Harruckern jobbágyai használtak, de nem voltak felsorolva az adománylevélben. A magyar kamara szeretett volna 36.000 forintot kapni értük, III. Károly viszont odaadta őket ingyen. Kiállították az új adománylevelet és 1736-ban másodszor is ünnepélyesen beiktatták a megye új urát, báró Harruckern János Györgyöt.

 

fotók: wikipedia, szentesinfo.hu, meinbezirk.at, gyulaanno.hu, Gyula város története

térképek: hungaricana.hu

A visitgyula ajánlatai