Pfiffner Paulina

2016.08.12.

A legkeményebb békési csaj

 

pfiffner_paulina.jpg

 

Az 1848–49-es események hatalmas változásokat hoztak a társadalom minden szintjén. Talán az egyik legérdekesebb ezek közül a női szerepek átalakulása volt. Ki gondolta volna, hogy már ekkor voltak olyan hölgyek, akik a haza védelmének a leglátványosabb módját választották, és kardot ragadtak?

 

Huszka Jenő operettje a Mária főhadnagy például Lebstück Mária történetét meséli el, de ismert harcos Bányai Júlia műlovarnő is, aki Gyula néven csatlakozott a 27. honvédzászlóaljhoz. Békés megye is adott egy amazont a szabadságharcosok seregének, Pfiffner Paulinát.

 

A levéltár adatbázisából a következőket tudhatjuk meg róla:

 

Pfiffner Paulina honvédhadnagy (1825-1853). Mezőhegyesen született, apja méneskari főhadnagy. Anyját 10 évesen elvesztette, apját Lengyelországba helyezték, de ő nem ment vele. Mezőhegyesen férjezett nővérénél élt, majd felment Pestre és színésznek állt. Egy vándor társulattal Erdélybe ment, majd beállott a bécsi légióba. Bem alatt harcolt Besztercén - a Piski csatában bátor feladatokat vállalt és megsebesült. Előbb Pécskán, majd Medgyesegyházán bujdosott és itt letartóztatták. Gyulára hozták, ahol fegyverhez jutott és meglőtte magát 1853. szeptember 1-jén; szeptember 29-én halt meg. A kórházban Tormássy Lajos igazgató főorvos saját betegeként kezelte. Közadakozásból állított szép síremléke ma is áll és virágot is kap.

 

Tegyük hozzá, annyira azért nem volt nagy az emancipáció, hiszen Paulina Ligeti Károly néven vett részt a küzdelmekben, magyarán simán eltitkolta, hogy ő bizony a gyengébbik nemhez tartozik…

 

A teljes sztorit Wallinger Endre tollából ismerhetjük meg, az Új Dunántúli Napló 1994. október 5-i lapszámából.

 

A szabadságharc névtelen katonáinak, honvédhuszárainak tettei közé méltán sorolhatjuk Mezőhegyes szülötte, Pfiffner Paulina, a hős honvédlány bátor helytállását, nem mindennapi életét, halálát is.

 

Paulina 1825-ben született Pfiffner Félix méneskari főhadnagy és Müller Terézia második gyermekeként. A fölcseperedő lány, bizonyára a szülők óvatos nevelőhatására is, magyarságában önérzetes, érzékeny fiatallá vált. Följegyezték róla, hogy már gyermekkorában szívesen forgatta a kardot, kitűnő céllövő volt.  Egyszer szülei estélyt adtak a ménesparancsnok tiszteletére, ahol egy, a magyarokat pocskondiázó osztrák katonaorvost nyilvánosan és erélyesen rendreutasított. Fellépéséből botrány lett, apját büntetésből Galíciába helyezték át. Pfiffner Paulina, akkortájt már sudár szép fiatal lány, nem követte a családot. Pesten a Nemzeti Színházhoz szegődött színészetet tanulni, ám fellépései nem hoztak sikert. Egy Erdélybe induló vándortársulathoz csatlakozva férfiruhát öltött, s Ligeti Kálmán néven szerepelt. Amikor kitört a szabadságharc, maga is a fegyverrel küzdő honvédek sorába lépett. S mivel tökéletesen beszélte a németet, a bécsi légiónál jelentkezett sorozásra.  Itt nem ismerte senki, s kérésére - szép, daliás termetére való tekintettel is - mentesítették az orvosi vizsgálat alól. Nemsokára csapatát Erdélybe, Bem seregébe vezényelték.   Ligeti Kálmán honvéd magatartásával nemcsak bajtársai szeretetét, megbecsülését szerezte meg, de parancsnokai figyelmét is magára vonat. Bármilyen harci feladatot elvállalt s példásan teljesítette is. Nem ismert lehetetlent. Alig másfél hónapon belül tizedessé, majd őrmesterré léptették elő. Többször megsebesült, első alkalommal a lábszárán. A nagyszebeni kórházban ápolták 6 hétig. Hadnaggyá léptették elő visszatérve csapattestéhez. Egy vállalkozáson, ismét sebesülten, váll-lövéssel, fogságba esett. Osztrák ellenőrzés alatti területen szállították kórházba.  Itt, a körülményekre való tekintettel, a kórház parancsnokának szigorú diszkréció mellett, fölfedte kilétét. Ügye a  hadseregtábomok elé került, aki egy járőr kíséretében édesapjához indította útba.

 

A szabadságharc bukása után apját nyugdíjazták. A család az Arad megyei Pécskára költözött, ahol az ismét Ligeti Kálmán nevet fölvevő Paulina a Bach-korszak idején sehol nem érezhette magát nyugodtnak. Több Csanád vármegyei községben is megfordult, s amikor végre egy  Medgyes(egyháza) nevű  faluban  már  viszonylag biztonságban   érezte   magát, utolérte  az  önkényuralmi  besúgórendszer...

 

Egy családi összejövetelről csendőrök vitték Gyulára, ahol börtönbevetették. Apja próbálta megmenteni.  Kérésére lányát, női mivoltának megállapítására orvosi vizsgálat  alá  akarták vetni. Erre azonban nem került sor, mivel Paulina - kijátszva a börtönőr katona éberségét - karabélyát megkaparintva szíven lőtte magát.  Rendőrségi utasításra Gyulán, a mai Szentháromság temető keleti szegélyében hántolták el 1853. szeptember 30-án.

 

A gyulai nép 1887-ben közadakozásból hősi életéhez méltó emlékművet emelt Pfiffner Paulina maradványai fölé.

 

Pfiffner_Paulina_plaque_Gyula_Kossuth_Lajos_u_36.jpg

 

Természetesen neki is van emléktáblája és utcája Gyulán:

 

 

Kép: wiki – Fekist

A visitgyula ajánlatai