Rejtélyes csontok

2017.08.29.

Mit találtak a ferences romkertben?

 

Augusztus közepe táján Liska András, az Erkel Múzeum vezető régésze és kis csapata az Epreskert utcában folytatott feltárásokat, újra átnézve az egykori ferences rendi templom apszisának maradványai körüli területet. Az ásatásra a romkert most kezdődő rekonstrukciós munkálatai miatt kerülhetett sor, és ahogyan Andrástól megtudtuk, jó hogy is így alakult, mert az utolsó „normális” feltárást 1962-ben végezték a területen. Szóval nem volt mese, ki kellett használni a kínálkozó lehetőséget.

 

IMG_0776.jpg

 

Az egykori templom városunk egyik legősibb, beazonosítható épülete. A középkori Gyulának négy fix pontját ismerjük, ezek pedig: a plébiániatemplom, a fürdőház, a vár és a most újra megkutatott ferences templom és kolostor. Ez utóbbit eredetileg Implom József tárta fel, még az 1930-as évek elején, már amennyire a szőlőültetvények ezt lehetővé tették, majd 1962-ben, az első helyreállításkor folytattak itt 1–2 napos ásatást. A két kutatás eredménye elég nehezen vethető össze, Implom ugyanis felmérte az apszist, de nem készített részletrajzot róla. Az alaprajzot Scherer közölte híres monográfiájában, a Gyula város történetében.

 

alaprajz_Scherer.jpg

 

A romkertben álló falak nem eredetiek, az Implom által kiszerkesztett alaprajz egy részét építették fel annak idején. Az idő persze ezekhez sem volt kegyes, elég sok kő kipotyogott vagy tönkrement, leginkább az időjárás viszontagságainak köszönhetően. Most ezeket pótolják, rendbe teszik a növényzetet és az egyik szomszédos telek felé új falat húznak fel, amire majd a templom és a kolostor történetét bemutató installációk kerülhetnek.

 

IMG_0810.jpg

 

A mostani ásatás során, mely sokkal részletesebb volt, mint bármelyik korábbi, a szakemberek geodéziai felmérést végeztek, mindent lefotóztak, emellett drónnal is készítettek felvételeket. Sikerült megtalálniuk az eredeti téglapadozatot, és egyértelműen meghatározniuk a két sírkamra méretét, amelyekről a fedlap is lekerült, így a rekonstrukció egyértelműen hiteles lesz.

 

IMG_0799.jpg

 

Azt, hogy a gyulai kolostor szolgált végső nyughelyéül Corvin János feleségének, Frangepán Beatrixnak és leányuknak Corvin Erzsébetnek, a történészek eddig is tényként kezelték, de arra senki sem számított, hogy a kb. ezerszer kifosztott kriptákból emberi maradványok kerülnek napvilágra. Azért persze ne legyenek hiú reményeink, elég kevés az esélye annak, hogy a két említett hölgy csontjai bukkantak elő, de egy alapos ellenőrzést bizton megér a dolog.

 

IMG_0790.jpg

 

Első körben antropológiai vizsgálatra kerül sor – ki kell deríteni, hogy férfi vagy női csontvázakról van-e szó –, majd, ha ez bíztató, DNS-vizsgálatot is végeznek, amellyel eldönthető, hogy volt-e valamilyen rokoni kapcsolat a két személy között. Ha minden stimmel, jöhet a lehető legpontosabb kormeghatározás, majd a konklúzió. Elvileg év végére ez meg is lesz, és addigra a helyreállítás is befejeződik.

 

 

Fotók: Tóth Ivett

A visitgyula ajánlatai