Igazán hálásak lehetünk a gyulai kiállítóhelyeket üzemeltető Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum munkatársainak! Időt és energiát nem kímélve tették lehetővé számunkra, hogy az otthonunk biztonságából is élvezhessük a gyulai múzeumok kínálatát, mi pedig csokorba szedtük a látnivalókat, hogy egy virtuális városnézésre invitálhassuk vendégeinket, akik reményeink szerint hamarosan újra a maga csodás fizikai valójában is bebarangolhatják Gyulát, a történelmi fürdővárost!
Az Almásy-kastély – Mesél a kastély
Mi működtette a kastélyok hétköznapjait, kiknek volt köszönhető a pompa, hogy nézett ki a színfalak mögötti világ az arisztokrácia otthonaiban? A gyulai Almásy-kastély erről mesél. Az épületben egykor lakott főurak életének színes világa mellett ugyanis az őket kiszolgáló személyzet mindennapjait is bemutatjuk. A 21. századi interaktív technika segítségével a felfedezés élményét kínálja a kiállítás a látogatónak arról, ki fűtötte a kályhákat, hány liter víz fogyott egy nap, ki mosta a grófnő fehérneműit, hogy nézett ki a személyzet napirendje, melykőjüknek mi volt a feladata – és egyáltalán hol, hogyan éltek a cselédek, akik egy grófi család mindennapjait tették láthatatlanul és szinte észrevétlenül kényelmessé?
Virtuális túra az Almásy-kastélyban
Online tárlatvezetés az Almásy-kastélyban
https://www.facebook.com/watch/?v=220699189312083
Narráció: Szilágyi Sándor történész
Videó: Incze László
A gyulai vár – Történelem újratöltve
Hogyan éltek a várban a 16. században, kik voltak a várvédők, hogyan rendezkedett be a szandzsák bég? A várakról kialakult képpel szemben a gyulai erődítmény sík terepen áll, s az adottságoknak megfelelően a legkönnyebben hozzáférhető, helyben rendelkezésre álló agyag adta téglából épült. Az elhelyezkedés és az építőanyag ellenére a 16. század második felében Eger és Szigetvár mellett az ország három legerősebb végvárának egyike volt. A valamikori Magyar Királyság egyetlen épen megmaradt síkvidéki gótikus téglavárában 24 kiállítóterem mutatja be, hogyan nézett ki a várbörtön, az éléstár, a sütőház, a kovács- és a fazekasműhely. Megtudhatjuk, hogyan rendezkedett be a várúr és a várúrnő, miben különbözött a török szandzsákbég hivatali szobája a magyar várúrétól, vagy milyen fegyverekkel harcoltak az elmúlt évszázadokban.
Virtuális túra a gyulai várban
https://gyulavara.hu/virtualis-tura/
A Ladics-ház – Pillanatfelvétel a vidéki polgárságról
Önmagától nyíló-csukódó zsaluk legendájának helyszíne és páratlan gyűjteménye a vidéki polgárság életének. Ez a Gyula belvárosában álló Ladics-ház. Az egykori paraszti életet oly sok épület eleveníti fel, a vidéki polgárságról azonban nagyon kevés emlékünk maradt. Ettől izgalmas a 19. század elején, barokk stílusban, jegyzői lakásként épült földszintes polgárház, amit a Ladics család öt generáción át gyűjtött személyes használati és berendezési tárgyai töltenek meg élettel. Ma a hat szoba berendezései, bútorai, családi portrék mutatják be a 19–20. századi polgári család életmódját, világát. Ismerje meg Borbála asszony történetét is, akiről a városi legenda azt suttogja: nyugtalan lelke rendszeresen visszajár az épületbe!
Virtuális túra a Ladics-házban
Az Erkel Ferenc Emlékház – A zene háza
Az 1795-ben épült kántor- és iskolaház nemzeti himnuszunk zeneszerzőjének, a magyar nemzeti opera megteremtőjének állít emléket. A nemzeti kegyhely eredeti – iskola és lakóház – kettősége felidézésével mutatja meg, hová is született Erkel Ferenc. A kiállítás nyitóterében Európa himnuszait bemutató terminálok fogadják a látogatókat, majd az európai zene terme következik. A 19. századi osztályteremben lévő interaktív sarokban korabeli feladatok megoldására van lehetőség, az „Erkel-emlékszoba” a zeneszerző személyes tárgyait, relikviáit mutatja be. A hálószoba, a szalon és a népies konyha a Gyulára Pozsonyból 1806-ban érkezett Erkel család egykori otthonát idézi fel.
Virtuális túra az Erkel Ferenc Emlékházban
Online tárlatvezetés az Erkel Ferenc Emlékházba
Narráció: Szappanos Gábor történész
Videó: Incze László
