A víz alatti gyógytorna

2017.11.16.

Minden vízbe mártott test…

 

...a súlyából annyit veszt, amennyi az általa kiszorított víz súlya. Ugye ismerős a mondóka? Pontosan erre – azaz a felhajtóerőre – alapoz a vízben végzett gyógytorna is. Kisebb erőfeszítéssel (és fájdalommal), de nagyobb hatékonysággal lehet tornáztatni az ízületeket a medencében, ami nagyon fontos, hiszen egy sérülés sokszor éppen azért nem gyógyul rendesen, mert az ízületi tok zsugorodása akadályozza a mozgást.

 

Ennek megfelelően a víz alatti gyógytorna indítja általában a rehabilitációt a sportsérülések vagy a különböző műtétek (pl. csípőprotézis-beültetés, porckorongsérvműtét) után. Ilyen esetben – teljesen érthető módon – az operált terület izmait az ember nem terheli úgy, ahogy kellene, így azok sorvadásnak indulnak. Ugyanez a helyzet a nagy fájdalommal járó, kopásos eredetű ízületi panaszoknál is, a krónikus mozgásszervi megbetegedéseknél pedig eleve gyengébb az izomzat.

 

IMG_7947.jpeg

 

De nincsen semmi veszve, az alacsonyabb intenzitású, kisebb terheléssel járó vízi torna során éppen azokat az izomcsoportokat eddzük meg, amelyeket szárazföldön nem lehet. A 32–33 °C-os gyógyvíz, amiben a gyakorlatokat végezzük, elsőre hidegnek tűnhet, aztán kiderül, hogy nem véletlen az alacsonyabb hőfok: ebben bizony mozogni kell! Ha már jól megy a dolog, jöhet a száraz torna, vagy akár párhuzamosan mehet tovább mindkettő.

 

A Várfürdőben három csoportban tartanak vízi tornát – külön-külön foglalkoznak a gerinc-, a csípő- és térd-, illetve a vállízületet érintő panaszokkal. A csoportok létszáma 3–4 főtől maximum 10 főig terjed, ennél többen már nem is nagyon lehetne kényelmesen elférni a viszonylag kisméretű, leejtős talajú medencében. A változó vízmélységre a résztvevők közötti magasságkülönbségek kiküszöbölése miatt van szükség, hiszen optimális esetben (gerinctorna esetén) mellkasközépig érő gyógyvízben kell végezni a gyakorlatokat.

 

IMG_7931.jpeg

 

A gyakorlatozás során, a medence szélén található perem és korlát mellett, különböző segédeszközöket is használunk: vízi nudlit (tényleg ez a neve…), labdát és vízi súlyzókat. Ezekkel akár egyénre szabva is lehet nehezíteni a feladatokat, amellett, hogy így érdekesebb is a dolog, főleg, amikor valaki túlbecsüli azt a bizonyos felhajtóerőt és a nudlival együtt tűnik el a habokban.

 

Ahogy ezt a Várfürdőben megszokhattuk, a csoporton belül is odafigyelnek arra, kinek hogyan esik jól a mozgás, mert egy biztos: különbözőek vagyunk. A gyógytornászok igyekeznek egyénre és egyéniségre szabni a feladatsorokat, akár plusz feladatokkal nehezítve a mozgékonyabb vendégek dolgát. A gyógytornászok folyamatosan kérdezik a csoport tagjait arról, hogy jól esik-e nekik az adott feladat elvégzése, nem okoz-e fájdalmat a gyakorlat.

 

IMG_7937.jpeg

 

A vízi gyógytornára járók többségében 60 évesnél idősebb, kopásos eredetű ízületi betegségekkel bajlódó hölgyek és urak. Ahogyan megtudtuk, kezdetben kimondottan nehéz volt rávenni a pácienseket erre a mozgásformára, de ez mára szerencsére megváltozott. Kimondottan sok a visszatérő vendég, ami nagyban köszönhető annak, hogy ez a torna nem csak edzés, de igazi közösségi élmény is. Amellett, hogy egy ilyen „klubfoglalkozás” nagyon kellemes, a társaság plusz motivációt is ad, együtt pedig sokkal könnyebb legyőzni a legnagyobb ellenséget, a lustaságot.

 

További cikkeink a Várfürdő gyógyászati szolgáltatásairól:

 

Fotók: Tóth Ivett

A visitgyula ajánlatai